Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 4-5. kötet (34-50. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 4. (Budapest, 1890)
Dell’Adami Rezső: A nemzetközi magánjog haladása [37., 1888]
4-0 Nemzetközi szerződésben megállapítandó: 1. Idegenek egyenjogúsága. 2—3. Törvényes gyermek valamint elismert törvénytelen gyermek atyja honosságát követi, más törvénytelen gyermek anyjáét, ha ez konstatálható. 4. Ismeretlen vagy ismeretlen nemzetiségű szülők gyermeke azon állam polgára, hol született, vagy ha ez nem tudatik, hol találtatott. 5. A nő házasság által férje honosságát veszi fel. 6. A jog- és cselekvésképességet az illető nemzeti joga szabályozza és csak ha nincs ismert állam- polgársága, a lakhely joga. 7. Hasonlóan az örökhagyó honi joga irányadó (csak ha ez ismeretlen, lakhelyéé) arra nézve, kik az örökösök, joguk mennyire terjed, a köteles rész és a végintézkedés belérvénye tekintetében. Az angolok (Lorimer, Travers Twiss, Holland) ezen pont ellen különben protestáltak, az ingatlan javakra nézve a lex rei sitae-hez ragaszkodván. Végre 8. Valamely állam törvényei nem ismerhetők el más államban, ha annak közjogába vagy közrendjébe ütköznek, (poly- gamia, etc.) Az 1882-ki turini kongressusra Westlake házasságjogi javaslatot dolgozott ki, de azzal el nem készült. Az 1883-ki kongressuson Arntz és Westlake bemutatták a házasságra és válásra vonatkozó javaslatokat. Goldschmidt és Bar a kereskedelmi és magánjog közös szabályairól, Sacerdoti és Norsa a kereskedelmi s váltójogi konfliktusokról érkeztek. Arntz és Westlake ezen javaslata discussio tárgyává tétetett, de véleménytöbbség nem éretett el és Brusa és Bar ellenjavaslatot jelentettek be. Az 1885-iki brüsszeli gyűlésen ez ellenjavaslaton kívül Koenig uj conclusioi terjesztettek elő. A discussio csak Koenig javaslata 4 első szakaszának ideiglenes elfogadására vezetett és ez ösz- szes javaslatok (közölve Kevue de droit internationale 1887. nr. II. 13ö—143. Ik. a Magyar Igazságügyben 1887. október 219— 22Г). lapok) azon régi határozatokkal együtt, melyek a személyes családjogra nézve az 1881 - iki oxfordi gyűlésen elfogadtattak volt, az 1887-iki heidelbergi gyűlésre tűzettek ki discussio végett, előadónak Bar jelöltetvén ki. Bar előadása, mely természetesen elvi alapot csak saját BnusA-val készített javaslatában,talál, a többi javaslatokban túlságos concessiót lát a helyi törvények 160
