Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 4-5. kötet (34-50. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 4. (Budapest, 1890)

Podhorányi Gyula: A bírói szervezet [36., 1887]

20

lesznek, a szaktanácsi rendszer már az első fokon is könnyen keresztülvihető, a mint keresztülvihető volna még könnyebben a másod- és harmad-fokon, mert nem tudok megbarátkozni a roulment intézményével, s nem tartok attól, hogy a szaktanácsi rendszer mellett a törvénykezés puszta routine-ná fajulhat el.

De bármiként alakuljon is a külön tanácsok rendszerének eszméje, annyi tisztán áll, hogy annak természetszerű folyománya leend a tanácselnöki intézmény rendszeresítése, a miről az új eljárási tervezet sem feledkezik meg, mert hiszen a német birodalomban megalkotott «Gerichtsverfassungs-Gesetz» keretébe, a mely tudvalevőleg a franczia hagyományok hatása alatt fejlődött, szintén fel van véve a tanácselnöki intézmény az első fokú társas bíróságoknál megfelelő számú «Directorok» alakjában; a mennyiben a most hivatkozott birodalmi törvény 58. §-ának rendelkezése a következő: «Die Landgerichte werden mit einem Präsidenten, und der erforderlichen Anzahl von Directoren und Mitgliedern besetzt», az 59. §. pedig a polgári és büntető kamarák alakításáról intézkedik.

Kétségét nem szenved, hogy a szóbeli tárgyalás súlypontja a helyes vezetésre, az elnök szakértelemmel párosult ellenőrző ténykedésére esik.

Őrködni a jogi elvek sértetlen fentartása felett, irányt szabni a tárgyalás menetének, helyesen vezetni a bizonyítási eljárást, s az ítélet avagy másként érdemleges határozathozatalt előkészítő tanácskozást, ez főfeladata a tanácselnököknek.

Ez kétségkívül nagy, nehéz, de nem kevésbé fontos és magasztos feladat, a melynek sikeres megoldása szakértelmet, erélylyel párosult tapintatot, éles és gyors felfogást, jellemerőt, erkölcsi függetlenséget s kipróbált ítélő tehetséget tételez föl.

Ezek oly tulajdonok, a melyek ritkán találhatók fel egyesítve egy személyben, s ugyanazért a tárgy fontossága megérdemli, hogy az illetékes körök figyelmét ne kerülje ki.

A polgári törvénykezés reformját többé feltartóztatni nem lehet, annak véglegesítése csak idő kérdése.

Az elnöki hivatás az új serában nem úgy a köznapi értelemben vett administratióban, mint inkább abban kell, hogy nyilvánuljon, hogy az elnök kimagasló szellemi és értelmi tulajdont)