Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 4-5. kötet (34-50. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 4. (Budapest, 1890)
Podhorányi Gyula: A bírói szervezet [36., 1887]
14 lehetőleg azon ügyekre terjedjen ki, a melyek az 1881 : LIX. tcz. 13. §. értelmében a sommás eljárásra tartoznak, de nem egyszersmind a vagyonjogi perek ama .nemeire, a melyek az ingatlanokra vonatkozó tulajdoni birtok, telki, szolgalmi, zálog és az öröklési viszonyokból származható jogok s igények érvényesítését czélozzák. Ismétlem e helyütt azt, a mit ez érdemben nem egyszer hangoztattam volt, hogy az egyes birák lehetnek a legképesebbek, minden tekintetben kitűnő s megbízható munkaerők, a kiterjesztetni czélzott nagymérvű hatásköröknek legjobb akarat mellett sem lesznek képesek megfelelni, a mint nyílt titok, hogy az egyes birák jelenleg sem tudnak megmérkőzni a hozzájok utalt, gyors és sürgős ellátást igénylő ügyek s egyéb a tulajdon- képeni biráskodás körén kívül eső, inkább administrativ természetű teendők halmazával. Merő illusió tehát állítani azt, hogy a kir. járásbíróságok az új rendszerben, esetleg bekövetkezendő hatáskörök tágítása esetére képesek lesznek az igazságszolgáltatás korszerű igényeinek megfelelni. A ki közvetlen megfigyelés tárgyává tette a vidéki bíráskodást, s a ki közelebbről ismeri a vidéki jogélet viszonyait, tudni fogja, hogy a vidéken 500 írt értéket meghaladó vagyonjogi perek vajmi csekély számban fordulnak elő. Ugyanez áll, az ingatlanokat tárgyazó, továbbá az örökösödési s kötelmi viszonyokból származtató perekről is. S mi következik ebből? egyszerűen az, hogy az 500 frt érteket meg nem haladó vagyonjogi pereknek a kir. járásbíróságokhoz feltétlen utasítása az egyes bírói hatáskörnek oly mérvű kiterjesztését involválja, mely azonos a bírósági szervezet legfőbb elvének egyenes megtagadásával, mely szerint ugyanis a bírói hatáskör megállapításánál a társas bíróságok rendszerére helyezendő a súlypont, a mennyiben az 500 frtnyi értéket meghaladó vagyonjogi perek, a vidéki viszonyokat szem előtt tartva, csak gyéren esnének társas bírósági elintézés s elbírálás alá. Összehasonlítva az új eljárási tervezetnek a bírói hatáskört tárgyazó intézkedéseit az 1877. évi január 27-én szentesített német birodalmi törvény idevonatkozó szabályaival, a melyek tudvalevőleg az előbbinek alapjául szolgáltak, azon eredményre 104