Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 4-5. kötet (34-50. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 4. (Budapest, 1890)
Podhorányi Gyula: A bírói szervezet [36., 1887]
15 jutunk : hogy a német birodalom az egyes bíróságok hatáskörének megállapításánál nem ment oly messzire, a mint ez nálunk terveztetik, a mennyiben a felhivott törvény 23. §-a értelmében az egyes bíróságok (Amtsgerichte) hatásköréhez utalvák a polgári peres eljárásban az értékre való tekintettel mindazon vagyonjogi perek, a melyeknek tárgya 300 márkát meg nem halad, a birtok-keresetek kizárásával, az értékre való tekintet nélkül pedig jóformán hason ügyekre terjed ki az egyes bírák hatásköre, a melyek az új tervezetben is taxatíve elő- sorolvák. A büntető igazságszolgáltatást tekintve a bírói hatáskör a német birodalmi törvény rendszere szerint már jóval compli- cáltabb, s ismerve a magyar jogászvilág hangulatát, nem hihető, hogye rendszer már a közel jövőben meghonosíttatnék, a menynyiben a német birodalomban a büntető jogszolgáltatásba laicus elemek is befolynak. E kérdés fejtegetésére ezúttal nem terjeszkedem ki, egyszerűen csak azt akarván jelezni: hogy a német birodalmi e. f. büntető bíráskodás kirekesztőkig a társas bírósági rendszerre van fektetve, a mennyiben ugyanott az e. f. büntető bíróságok bárom kategóriába oszolnak : a) az úgynevezett «Schöffen-Gerichte» a kihágások és könnyebb vétségi esetek; b) «Mittelgericht», a vétségek és könnyebb bűntettek; c) «Schwurgerichte» a súlyos büntettek elbírálására. Az egyes bírói hatáskörnek kiterjesztése igen figyelemreméltó momentum, mely a dolog természetéből folyólag kihat a perorvoslati rendszer lényeges átalakítására. Nem tartozom ama optimisták közé, a kik a polgári eljárás rendezését a jogegység veszélyeztetésével is minden áron keresztül hajtatni czélozzák. Jogéletünk még nem annyira consolidált, az anyagi és alaki jog codificatiója még nem halad annyira elő, a judicatura különösen az alsóbb fokokon ez időre még nem annyira megállapodott s kifejlett, hogy a jogegyseg őréül ismert m. kir. Curia, mint legfőbb itélőszék tekintélyét a polgári törvénykezésben nélkülözni lehetne. Ez pedig nagy részben okvetlenül bekövetkeznék akkor: ha az egyes bíróságok hatáskörét a tervezetben 105
