Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 4-5. kötet (34-50. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 4. (Budapest, 1890)
Podhorányi Gyula: A bírói szervezet [36., 1887]
9 elvein alapuló polgári perrendtartás javaslatának a létező előmunkálatok alapján való kidolgozására. Kétséget nem szenved, hogy e munka-programm több oldalról kerül megvitatás alá, a mint a most jelzett szaklap 44. számában közlött ismert nevű tagtársunk tollából származó dolgozat is már vele behatóbban foglalkozik. Annyi tisztán áll, hogy az új bírósági szervezet, a mint azt fentebb megjegyeztem, helyesen csak a szóbeliség és közvetlenség rendszerén nyugvó polgári törvénykezési, úgy a vádelvre fektetett bűnvádi eljárásra való tekintettel, s ezen két eljárásnak megfelelő alakzatok szerint állapítható meg. Egyiket a másiktól elválasztani igen nehéz, s ha mégis czélba vétetik az elválasztás, bizonyára igen fontos okok, s fontos igazságügyi tekintetek vezérelték az igazságügyi kormányt a nyilvánossgá elé került fenti munka-programmjában kifejezésre juttatott ilyetén elhatározásra, E kérdéshez azonban a czélba vett javaslatok indokolásának ismerete nélkül behatóbban hozzászólani nehéz, s talán időelőtti is, a felszólalás legfeljebb általános reflexiókra szorítkozhatik. Kétségtelen ugyan, hogy az oly bírósági szervezet, mely úgy a büntető, mint a polgári eljárásra, következőleg mind a két eljárásban megállapítandó perorvoslati rendszerre való tekintettel dolgoztatik ki s emeltetik érvényre, elébe teendő az oly bírósági szervezetnek, mely csak az egyik, vagy a másik eljárás rendelkezéseire való tekintettel vétetik czélba és pedig egyszerűen azért, mert utóbbi esetben a bírósági szervezet megalkotása s életbeléptetése igen könnyen zavarokat idézhet elő, kivéve azt az esetet, hogy a czélba vett részleges szervezet alapját a bűntető bíróságoknak a polgári bíróságoktól való elkülönítésének elve képezi, s hogy ez így van, ösmerve az igazságügyi kormányzat öntudatos eljárását a codificatio nagy kérdéseit felölelő munkásságában, kételkedni alig lehet, mert az ösmert igazságügyi programra tisztán a büntető eljárás rendelkezéseire való tekintettel jelzi a bírói szervezet előkészítését, s abban a polgári eljárásról nem tétetik említés, miből ismét következik, hogy a polgári bíróságok szervezete külön törvényhozási intézkedés tárgyát képezendi, mely ismét az új polgári perrendtartás rendelkezéseire való tekintettel lesz alkotandó, 99
