Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 4-5. kötet (34-50. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 4. (Budapest, 1890)
Podhorányi Gyula: A bírói szervezet [36., 1887]
10 s teljesen elkülönítve a büntető birósági szervezettől életbe léptetendő, igen természetes tehát, hogy a kir. táblák decentra- lisatiója egyelőre csak részleges leend, mint tisztán a bűnvádi eljárás egyenes kifolyása s következménye. Bármily kedvezőtlen auspiciumok alatt vegye is kezdetét a czélba vett reform, erős a hitem, hogy a félrendszabályok korszaka reánk virradni még sem fog, s ugyanazért nem veszem komolyan a munka-programmba esetleg felvett ama törekvés megvalósítását, hogy «a mennyiben lehetőnek fog mutatkozni, a járásbíróságok hatásköréhez tartozó polgári és kereskedelmi ügyekben a közvetlen szóbeliség egyidejűleg fogna életbe léptet- tetni az új bűnvádi el járás és kir. tábla decentralisatiójával, mert én is osztom ama nézet helyességét, hogy ha már töredékesen terjesztetik az anyagi codificatiónak eredménye a törvény- hozás elé, ne csonkíttassék, hanem következetesen tartassék fen az egyöntetűség és együvé tartozás elve a polgári alaki codificatió- ban; mert a polgári eljárásnak s ezzel szoros kapcsolatban álló,, egymástól el nem különíthető polgári birósági szervezet reformjának szerintem is csak akkor lehet üdvös hatása, ha úgy az egyes, mint a társas és felsőbb birósági eljárás egyszerre lép életbe. A polgári birósági tervezet megállapítása, ha azt a szóbeliség és közvetlenség elvén nyugvó perjoggal kívánjuk öszhangzatba hozni, nem oly könnyű feladat, mint az első látszat mutatja. Nem annyira az eljárás s a birói hatáskör, mint inkább a perorvoslati rendszer mikénti szabályozásától fog függni annak életrevalósága, vagyis ama alapelveknek végleges meghatározása, a melyekből lehetséges leend további észszerű con- sequentiákat húzni a részletekre nézve, s különösen a felebbezéei fokokon a birói létszám megállapítására nézve, mert hogy csak egyet említsek fel, igen fontos s a gyakorlati kivitelt tekintve, felette nagy horderejű kérdés az : elfogadjuk-e a teljes a ténykérdésre is kiterjedő íelebbezést a másodfokú bírósághoz? s ha igen, tekintettel aira, hogy a szóbeli közvetlen eljárás egesz iránya az anyagi igazság kiderítését czélozza, az új bizonyítékok szabad érvényesítését a másodfokon, s mely határvonalig engedendő meg ezen újítási jogosultság ? A birói hatáskör s illetékesség kérdése szintén igen fontos 100
