Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 3. kötet (28-33. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 3. (Budapest, 1887)
Balogh Jenő: A Delictum Collectivum és a szokásszerű és üzletszerű bűncselekmények tana [30., 1886]
о collectiv (összesített, együttes) bűncselekményeket1 kell megjelölnünk. A kétirányú kivétel mindegyikének tana — mint minden, a mi a halmazainak még korántsem tisztázott doctrinájával összefügg — tele van controvers, vitás, megoldatlan kérdésekkel. S az utóbbi csoportnak: a collectiv delictumoknak tana annyiban még inkább kuszáit, mert e fogalom valódi jelentmé- nye sincs még egyöntetűen megállapítva, a mennyiben majdnem mindegyik criminalista, ki e kérdéssel foglalkozik, más és más fogalom megjelölésére használja a delictum collectivum elnevezést. Legszélesebb értelemben alkalmazni szokták ezt mindazon bűncselekmények megjelölésére, melyek több külön- cselekményből állanak és mégis csak egy delictumot alkotnak.2 Szorosabb értelemben — és ez az értelmezés már sokkal elterjedtebb — collectiv bűncselekmények alatt értik azokat, *melyek tényálladéka nem egy bűncselekményben, hanem több oly bűncselekmény halmazatáiban áll, melyek ugyanazon szokásnak és életirányzatnak kifolyásaiként jelentkeznek.« Ezen általánosan elfogadott definitio 3 szerint a collectiv büntetendő cselekmények megkülönböztető ismérve az, hogy azok tényálladéka egy bűncselekmény által nem létesül, hanem csak ugyanazon nemű bűncselekmény többszöri ismétlése, ugyanazon nemű bűncselekmények bizonyos számának egyesülése által jön létre egy delictum. Ily értelemben szokták azután «delicta collectiva »-пак nevezni a szokásszerű, iparszerű és üzletszerű bűncselekményeket. Végre a franczia criminalisták, kiindulva azon körülményből, hogy a franczia büntető törvény az üzletszerű bűncselekményekről nem emlékezik meg, ellenben a szokásszerüséget némely bűncselekmények tényálladékához tartozó körülmény gyanánt állítja fel, a collectiv bűncselekmény elnevezés alatt a szokásszerű büntetendő cselekményeket értik, s ennek folytán azonosítják a «délits collectifs» megjelölést a «délits d’habi- tude»-del.* Ugyanez áll az olasz büntető jogászokra nézve, mivel az olasz büntető törvényhozás szintén csak a szokásszerű bűncselekményeket ismeri collectiv delictum gyanánt.5 89
