Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 3. kötet (28-33. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 3. (Budapest, 1887)
Balogh Jenő: A Delictum Collectivum és a szokásszerű és üzletszerű bűncselekmények tana [30., 1886]
6 Legiíj abban Ortloff — egy fennebb idézett, a folytatólagos bűncselekmény tanát tárgyaló értekezésében — a collectiv delictum kifejezést azon bűncselekmények megjelölésére használja, melyek tényálladéka két vagy több önálló bűncselekmény tényálladékát foglalja magában,8 vagy melyeknél a törvény a bűntettes egész össztevékenységét, mint egy bűncselekményt egy büntetéssel sújtja.7 A mi mindenekelőtt ezen OarLOFF-féle felfogást illeti — részünkről teljesen fölöslegesnek tartjuk az egyes bűncselekmények közt ez alapon tenni megkülönböztetést. Igaz, hogy a törvényhozás gyakorlati szempontból néha szükségesnek tartja a tettes egész bűnös tevékenységét egy büncselekmény- nyé foglalni össze, de itt már azért sem lehet szó delictum collectivumról, mert ezen eseteknél nem önálló cselekvények, hanem csak oly actusok forognak fenn, melyek a véghezvinni szándékolt delictumnak csupán előkészületi cselekményei gyanánt jelentkeznek (például a pénzhamisításnál az egyes lemezek készítése). Azonkívül ezen bűncselekményekre a collectiv megjelölést alkalmazni s őket egyéb delictumoktól ez alapon elkülöníteni, szerintünk, már azért is teljesen szükségtelen, mert ezek az egyszerű bűncselekményektől nem különböznek semmi másban, mint hogy tényálladékuk több bűnös actus alapján jön létre, ez egyedüli különbségnek pedig sem a beszámításra, sem a büntetés kimérésére gyakorlati jelentősége nincs. Ha most már az előbbi eltérő felfogásokat vizsgáljuk, az első, legtágabb körű definitio helytelensége első tekintetre is szembe tűnik. Hogyha a Haus által felállított definitiót fogadnánk el,8 nyernénk egy oly fogalmat, melynek köre majdnem teljesen határozatlan és e tág fogalom meghatározása által oly büntetőjogi alakulatokat zavarnánk össze, melyek egymástól igen lényegesen különböznek. Hogy egyebet ne említsünk, Haus a collectiv delictumok- hoz sorolja a folytatólagos bűncselekményeket (delicta continuata) is, mely fogalomnak lényege és ismérvei még mindig vitásak ugyan, de melyre nézve vitán felül áll az, hogy a collectiv bűn- cselekménytől igen jelentékenyen különbözik. E jelentékeny különbség eléggé kitűnik abból, hogy míg 80
