Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 3. kötet (28-33. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 3. (Budapest, 1887)
Balogh Jenő: A Delictum Collectivum és a szokásszerű és üzletszerű bűncselekmények tana [30., 1886]
4 Strafrechtswissenschaft III. köt. (1883) 57—58. 1. Schwakze Commentar zum Strafgesetzbuche für das deutsche Beich (5. kiad., 1884) 305—306.1. Íbiszt Lehrbuch des deutschen Strafrechts (2. kiad., 1884) 220—221. 1. Ortloff Das sogenannte fortgesetzte Verbrechen, a BRücKNER-féle Blätter für Rechtspflege in Thüringen und Anhalt XII. köt. (1885) 102—108.1. Bauter Traité théorique et pratique du droit criminel fra^ais (Paris 1836) I. köt. 227—231. 1. Chauveau et Hélie Theorie du Code Pénal (Paris 1872) IV. köt. 244., 247. 1. Ortolan Elements du droit pénal 4. kiad. (Paris 1875) I. köt. 330—333. 1. Haus Principes géné- raux du droit Pénal Beige 2. kiad. (Paris 1874.) I. köt. 266—275.1. Carrara Programma del corso di diritto criminale. Parte generale (Lucca 1875) I. köt. 52., 538. §. Dr. Pauler Tivadar Büntetőjogtan. (3. kiad.) I. köt. 123. 1. Dr. Werner Bezső A magyar büntetőjog átalános elvei 178., 179. 1. Dr. Illés Károly A magyar büntető törvénykönyvek magyarázata I. köt. 267. 1. 1. §. Az u. n. collectiv bűncselekmények fogalma és ismérvei. Bűnismétlés esetén, vagyis akkor, ha ugyanazon személy ugyanazon büntetendő cselekményt több ízben követte el — szabály szerint — ezen egyes bűncselekményekre együttvéve egy összbüntetés szabandó ki. Ezen összbüntetés csak a büntetés kiszabására nézve egyesíti a delictumokat, de egyébként nem érinti azok önállóságát, mert valamint anyagi halmazat esetében általában, ügy bűnismétlés fenforgáBakor is a természetileg különálló bűntettek vagy vétségek jogilag is önállóknak tekintendők. Ezen általános szabály alól két irányban van kivétel. Az egyik kivételt a folytatólagos bűncselekmények (delicta continuata) képezik, vagyis azok, melyeknél több magában véve önálló bűntett, vagy vétség a subjectiv és objectiv momentum közössége (t. i. az elhatározás egysége és a sértett jogszabály azonossága), valamint a continuitas által egy büntetendő cselekménynyé foglaltatik össze, s ennélfogva ezen különálló cselekményekre nem összbüntetés, hanem egy egyszerű büntetés szabatik ki. A kivételek második csoportja gyanánt az úgynevezett 88
