Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 3. kötet (28-33. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 3. (Budapest, 1887)
Végh Arthur: Lachaud védőbeszédei [28., 1886]
8 lont. A herczeg törvény elé lett állítva, de Lachaud szárnyai alatt föl lett mentve. A tárgyalás alatt egy kínos incidens merült föl, vicomte de Noé, nyugalmazott huszárezredes és Villemessant, a «Figaro» szerkesztője között. A nevezettek összeszólalkozásából eredt a szőnyegen levő per. A párbaj előtt egy pár nappal a «Figaro» a következő czik- ket tette közzé: «A Jockey-Club egy tagja, a kinek czímerében herczegi korona van, s egy párisi lap munkatársa közt párbaj készül. A herczeg eleinte vonakodott elfogadni a kihívást, mert az elégtételt kérő nem-nemes ember (étant de roture), de utóbb is beleegyezett». Ez a körülmény nagy befolyást gyakorolt arra, hogy a párba,]’ megtörténjék. A nem-nemes (= paraszt) kifejezést Dillon sértőnek tekintette. Ez tett lehetetlenné minden közeledést s ez tette kikerülhetetlenné a párbajt. Fontos volt tehát megtudni, hogy a közlemény tekintetében kit illet a felelősség. A törvényszéki elnök, a tárgyalásnál, azt kérdezte Villemessant-tói, a «Figaro» szerkesztőjétől, hogy kitől szerezte az ide vágó adatokat. A kérdezett, azon indokból, mert szavát adta, hogy az illetőt nem nevezi meg, megtagadta a választ. «Az illető különben — így szólt Villemessant — a teremben van. Egyedül ő oldhat fel szavam alól.» E pillanatban felállt vicomte de Noé s feloldotta Vil- lemessant-t adott szava alól, de egyszersmind kijelentette, hogy neki semmi része se volt a «Figaro» közleményében, Villemessant pedig azt állította, hogy az egész felelősség de Noé-t terheli, mire az elnök az incidensnek véget vetett. A tárgyalás bejezése után Villemessant nem nyugodott meg a dementiben, hanem vizsgálatot tartott nyomdájában s azt derítette ki, hogy a kefelevonatot de Noé nézte át s az abban foglalt «plébéien» kifejezést kitörölve, sajátkezüleg írta oda: «comme étant de roture.» A vizsgálatról fölvett jegyzőkönyvet Villemessant, egy levél kíséretében, elküldte a törvényszéki elnöknek s közzétette lapjában. Noé ismételve tagadott mindent s keresetet nyújtott be az iránt, hogy Villemessant és társai 100,000 frankba marasztaltasSanak, s Villemessant köteles legyen a «Figaro»-ban s még 25 lapban közzététetni, saját költségén, a hozandó ítéletet. Noé-t -Jules Favre képviselte. Villemessant-t Lachaud védte s beszédét így fejezte be: «Ellenfelem, beszéde végin párhuzamot 8
