Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 3. kötet (28-33. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 3. (Budapest, 1887)

Végh Arthur: Lachaud védőbeszédei [28., 1886]

9 vont de Noé és Yillemessant között. Ezt én is megtehetném, de nem ezen fordul meg a per. Igaz, hogy de Noé nagy névvel ren­delkezik ; a hadseregben magas állásra tett szert, a mit bátorsá­gának köszönhet, elhiszem; de a születés és a bátorság még nem minden. Ellenfelem példájára én is belebocsátkozhatnék a ma­gánügyek taglalásába, a bírósági iratokba s olyan adatokat te­remthetnék elő, melyek bizonyára becsesek lennének. De mire volnának jók ezek a kutatások? Vajon a kérdés súlypontja egyik vagy másik fél társadalmi állásában fekszik? Jól tudom, hogy az ily eszközök a kétségbeesett ügyekben használtatnak, a mikor az emberek kénytelenek beletörődni a pervesztésbe s előre megkísér­lik megboszulni magukat az igazságszolgáltatáson. De a mikor valakinek nincs mitől félnie, a mikor ártatlansága kétségtelen, a mikor tudja, hogy azok, a kik ítélnek fölötte, a tisztesség emberei, mi szüksége volna élete egyes mozzanatainak földerítésére ? s föl­fegyverkezve az önök ítéletével, kell-e félnie a támadásoktól, bár­mily hevesek és ügyesek legyenek is azok? Épen azért de Noé-t nem követem e térre. Egy, általa temérdek példányban közzétett röpiratban fegyvertársaira hivatkozik. Én is rájuk hivatkozom s ők is ép rígy el fogják önt ítélni, mint a hogy a törvényszék visz- szautasítja keresetével.» A törvényszék de Noé-t keresetével el is utasította; mert ha nem is lett, minden kétséget kizárólag, bebizonyítva, hogy a cor- recturát Noé csinálta, de Lachaud valószínűvé tette, hogy azt más nem tehette s ezenkívül kifejtette a jogczím képtelen voltát: kárpótlást és pedig 100,000 frankot követelni, ily ügyben! Nem aratott ily sikert Lachaud a hírhedt Garcia-Calzado- ügyben. Igaz, hogy ez egészen csúnya história volt, bár szép és hires asszony termeiben folyt le. Madame Barucci szentelte föl a Champs Élysées-n újon épült palotáját. Elegáns társaság gyűlt össze; Feuilhade de Chauvin, vicomte de Poix, marquis de Vineux, marquis de Vivens, prince Demidoff, marquis de Gramont-Cade- rousse, Angel de Vallejo de Miranda. Köztük Garcia, a hírhedt kártyás és Calzado, a Théatre Italien igazgatója. Garcia több ízben sprengolta a homburgi és wiesbadeni bankot. Egy ültő helyiben nyert 600,000 frankot s másnap 800,000 frankot vesztett. Külön­ben Mirandának, a spanyol királyi család rokonának volt kebel­barátja, a kitől tenger pénzt elnyert. Calzado is szenvedélyes játé­9

Next

/
Oldalképek
Tartalom