Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 3. kötet (28-33. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 3. (Budapest, 1887)
Jellinek Arthur: A törvényhatósági tisztviselők, segéd- és kezelő-személyzet elleni fegyelmi eljárásról [29., 1886]
38 körében alakított fegyelmi választmányt képez. Ez tehát nem mint törvényes közeg, hanem mindig csak a miniszter nevében mondhatja ki határozatát. Egyébiránt parlamenti kormányzat mellett ez alig lehetséges másként és utalok például csak a porosz «Disciplinarhof» határozataira. Ott minden határozat a miniszter tetszés szerinti megváltoztatásától van függővé téve; a miniszter megváltoztathatja, megszüntetheti az érdemleges ítéletet is. Azon elvnél fogva, mivel a miniszter felelős a fegyelem fentartá- sáért, nem lehetséges attól megvonni és más közegre ruházni a fegyelmi hatalom gyakorlását. Azonban a belszervezet tekintetében, ha törvényileg is ily forum alakíttatnék, ha ily Disciplinarhof belszervezete terveztetnék, azt czélszerünek tartom. De még akkor is, ha ily legfelsőbb fegyelmi fórum alkottatnék, annyira nem lehetne menni még sem, hogy ennek fele bírói tagokból sor- soltassék ki. Dr. Jelűnek Arthur: A belügyminisztérium 4, a többi minisztérium egy képviselővel; a bírósági [tagok kisebbségben vannak ; 7 tagú tanácsot gondolok. Dr. Dárdai Sándor: Akárhogy alakíttatnék, az ellen mindig nagy scrapulusom volna, hogy sorshúzás útján volnának a tagok kijelölendők. Tudom, hogy abban a sorshúzásban sokan látnak garantiát, de én a vakságban soha semmiféle garantiát nem látok; a porosz Disciplinarhofban is évről-évre jelöltetnek ki a tagok a minisztérium által külön kinevezés által. Oly annyira nem tekintem én csupán csak jogesetnek a fegyelmi ügyet, hogy ebből folyik okoskodásom, melylyel ellentétben állok az előadó úrral, ki a javaslat ellen nagy kifogást emelt a tekintetben, hogy ott az van kimondva: ha valamely tisztviselőfelsőbb hatóság utasítása folytán járt el, semmi fegyelmi felelősséggel nem tartozik, és ebből ellentétet von le a büntetőtörvénykönyvvel. Én nem látok ellentétet, mert a fegyelmi felelősség és a büntetőjogi felelősség két egészen különböző dolog; minden fegyelmi törvényben azon elv ki van mondva, de minden büntetőjogban is ki van mondva az, hogy felsőbb utasítás nem szünteti meg a büntetőjogi felelősséget. Az irodalomban sem ismerek e tekintetben eddig felmerült aggályokat s nem hallottam eddig, hogy ez visszahatna a büntető-törvénykönyvre s a büntetőjogi felelősségre. A fegyelmi felelősség folyik a hivatali alárendeltség80
