Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 3. kötet (28-33. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 3. (Budapest, 1887)
Jellinek Arthur: A törvényhatósági tisztviselők, segéd- és kezelő-személyzet elleni fegyelmi eljárásról [29., 1886]
2в nyesül. Jellemző, hogy a köztörvényhatóságokról szóló javaslat indokolása a 65. §.-nál maga emeli ki, hogy a rendes fegyelmi eljárás elkerülhetetlen alakiságokkal van egybekötve, és ezen helyes tételt a fegyelmi törvénynél maga hagyta figyelmen kívül. Az első fokbani fegyelmi biráskodást tehát kizárólag colle- gialis testületekre lehet bízni, mely testületek előtt az eljárásnak a szóbeliség elvei szerint kell végbemenni, mert e nélkül az ügyek alapos elbírálása elérhető nem lesz. A jogorvoslat tekintetében a javaslat 10. §. értelmében a tiszti ügyésznek a felebbezési jogot csak akkor adja meg, ha a vizsgálat hivatalból lett elrendelve. A bizalmatlanság, melylvel a javaslat e közeg iránt viseltetik, kifejezésre jut még abban is, hogy egy másik ellenőrző és felebbező közeget is ismer, t. i. a bíróság elnökét. Hogy ez utóbbira a vádközeg ezen jogosítványa nem ruházható, már fentebb kifejtettem. De hogy a bizalmatlanság a tiszti ügyészszel szemben ép a javaslat szempontjából mivel sem indokolt, igazolja ugyancsak az 5. §., mely a tiszti ügyésznek oly messzemenő jogot ad a kötelező indítvány megtétele által. A közigazgatás egész menetén a minisztériumot megillető ellenőrzési jog kell, hogy a fegyelmi ügyekben is érvényesüljön. E tekintetből a legfőbb administrativ hatóságnak biztosítani kell az államérdek szempontjából azon befolyást, hogy a fegyelmi ügyek helyes elintézést nyerjenek. Ezen elvet érvényre kell juttatni a jogorvoslatokban. Ha egy legfelsői)! i fegyelmi bíróság oly szervezettel, mint kifejtettem, létesíttetnék, minden fegyelmi ügy elsőfokú ellátás után a minisztériumnak volna föl térj esztendő, a mely, ha az ítéletet meg nem felelőnek tartaná, az ügyet elbírálás végett áttenné a legfelsőbb fegyelmi bírósághoz. így azután biztosítva volna a fegyelmi hatóságot gyakorló közeg ellenőrzése és e mellett mellőzhetők volnának mindazon intézkedések, melyek, — mint kimutattam volt, — a bíróság elnökének tisztével össze nem nem egyeztethetők. A fegyelmi törvény a közigazgatási törvényjavaslatokkal szoros kapcsolatban áll ugyan, de a rendszeresség mégis megkívánta volna, hogy a köztisztviselő ellen kiszabható rendbüi\te- tések e javaslatba vétessenek föl. Daczára e külön választásnak, mégis a teljesség szempontjából utalnom kell a közigazgatási os
