Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 3. kötet (28-33. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 3. (Budapest, 1887)
Jellinek Arthur: A törvényhatósági tisztviselők, segéd- és kezelő-személyzet elleni fegyelmi eljárásról [29., 1886]
zárva, a törvény, illetve a köztisztviselőt terhelő kötelességek egyforma magyarázatát adják. 10 IY. A javaslat a másodfokú fegyelmi bíróság szervezete tekintetében elfogadja azon felosztást, a melyet az 1876. VII. t.-cz. megállapított. Másodfokú hatóságként azon ügyek tekintetében, a melyek első fokban az alispán által intéztetnek el, a közigazgatási bizottságot állapítja meg, ez utóbbi által elsőfokúlag elintézett ügyekre nézve magát a belügyminisztériumot. Azonfelül az alispánhoz utasított fegyelmi ügyek tekintetében, a mennyiben az első fokú határozat a közigazgatási bizottság által jóváhagyatik, jogorvoslatot meg nem enged; a mennyiben pedig a két határozat eltérő, harmadik fokozatban a belügyminiszter hatóságát ismeri el. Ezen bírósági szervezeten végig vonul amaz eszme, hogy a fegyelmi ügy tisztán közigazgatási teendő, és hogy annak elintézésére nem lehet más hatóság hivatva, mint a mely a közigazgatási ügy elbírálására törvényileg kijelölve van, és innét folyományként azon felfogás, hogy az ügy közigazgatási természetű lévén, nem kiván más biztosítékokat az elbírálásnál, mint a melyek jelenleg egyáltalában a közigazgatási ügyeknek akár elsőíokülag, akár felfolyamodásilag elintézését szabályozzák. A javaslat a belügyminisztert, mint legfelsőbb fegyelmi hatóságot ismeri el, és a törvény keretén belül nem kiván semminemű intézkedést, a mely az általa elintézendő fegyelmi ügyekre vonatkozik. Nem kívánja, még szemben azon Ítéletekkel sem, melyek collegialis irton elsővagy másodfokúlag hozattak, a harmadik fokban a collegialis elintézést, hanem a fegyelmi hatóságot mint a miniszter személyes jogát állítja oda. Tisza Kálmán a már érintett enquéte 7-ik ülésében kijelentette, hogy mióta a fegyelmi eljárás az új törvény által rendszeresítve van, bíróságot nem állíthatott ugyan fel, de a belügyminisztérium kebelében három rendes tagból és referensből álló bizottságot szervezett, mely a revisiót teljesíti. Az tehát, hogy a miniszter által saját jó akaratából rendszeresített bizottság a belügyminisztériumban továbbra is fenmaradjon, tetszésétől és belátásától van függővé téve, holott ha a belügyminisztérium a 52
