Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 3. kötet (28-33. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 3. (Budapest, 1887)
Végh Arthur: Lachaud védőbeszédei [28., 1886]
A MAGYAR JOGÁSZEGYLET 1886 FEBRUÁR 27-KI TELJES ÜLÉSE. Napirenden van dr. Végh Arthur «Lachaud védbeszédei» ez. felolvasása. Dr. Yégh Arthur: A kegyeletnek köszönhetjük, hogy a íranczia ügyvédek egyik legkiválóbbjának, Lachaud-nak világszerte híres védbeszédeiből a hozzáférhetők összegyűjtve napvilágot láttak. Egyik segéde, Félix Sangnier állította azokat össze két kötetben s látta el bevezetésekkel és jegyzetekkel.* Tette pedig ezt több jóakarattal és buzgalommal, mint tapintattal és sikerrel. Az összeállításban semmi rendszer; sem chronologiai, sem tárgyi. A plaidoyer-k össze-vissza vannak hányva: az első kötet végén van egy beszéd 1880-ból s a második kötet végén az utolsó 1875-ből ered. Az egész gyűjteményben mindösszeségesen három civilis per van ; de ezek ügy el vannak rejtve, hogy az olvasó azokat szerény virágoknak nézi, a melyek a büntető tölgyek alján húzzák meg magukat. S még csak sejteni se lehet, hogy milyen indokból cselekedte ezt a gyűjtő, ha ne lia azért, hogy az ő ítélete és ízlése szerint a plaidoyer-kban így van meg a fokozat. De legalább mondta volna meg ezt előszavában, mely tele van áradozással a mester iránt, viszont vajmi kevés útbaigazító adatot tartalmaz. Egyébként ne vegyük oly rósz néven az áradozást. A ki figyelemmel és odaadással olvassa Lachaud beszédeit s a ki, más úton, nem is hallott hírnevéről, nagy szívéről, szónoki erejéről, az hajlandó megbocsátani a túlzásokat, a szívhangokat. Ivevésbbé bocsátjuk meg a gyűjtőnek, hogy az egyes ügyeket, a melyekről Lachaud beszédei szólanak, nagyon vázlatosan adja elő, éppen nem objective tárja szemünk elé, hanem úgy, a hogy principálisa érdekében levőnek találta, elhallgatva a legfontosabb ellenérve* Plaidoyers de Ch. Lachaud recueillis par Г. Sangnier, avec un portrait par F. Desmoulin, 2 vol. Paris. G. Ckarpentier. 1885. 3 1*
