Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 3. kötet (28-33. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 3. (Budapest, 1887)
Galamb István: Az örökség birtokbavételének főelve a magánjogi törvénytervezetben [31., 1886]
18 Az előadottakat összefoglalva az örökség nyilatkozat általi megszerzésének tervezeti intézményét képzeleti dolognak kell tartanunk, mely nemcsak az örökjognak tényleges birtoklást feltételező követelményével, de az örökség birtokbavétele körül eddig ismert elvek egyikével sem egyeztethető meg, s alkalmazásának előrelátható következményeiben a,z örökösödési eljárás utján ki nem egyenlíthető ellentétekre s így a főfeladattal ellentétben , a perlekedések rendszeresítésére vezet. Ellenben az örökség ipso jure birtokbavételének főelve hazai törvényeinken kívül több előrehaladottabb állam törvényeiben a természetes alapon fejlődve, az örökjog akadálytalan érvényesülhetésének biztosítékát képezi; s már magában véve is a perek megelőzésének eszköze lévén, megszabja az örökösödési eljárásnak természetszerű jogrendőri irányát és nem teremt új föladatokat az örökösök és hatóságok terhére; s végre ujabbi tényleges alkalmazásának következményei nyilván észlelhetők, melyek ellen lényeges kifogást az indokolásban is hiába keresünk; sőt — nem tartjuk feleslegesnek ismételni — ez elvnek visszaállítására irányul a reformtörekvés azon államokban is, hol természetességéből kivetkőztetve, a polgári önrendelkezést megbénító s a hatóságokra is súlyosan nehezedő teherré vált (lásd dr. Unger Józsefnek: «Die Yerlassenschaftsahhandlung in Oesterreich» czimű nagybecsű értekezéseit). Azért az örökség ipso jure birtokbavételének elvét nemhogy mellőznünk, de ennek fentartásához specziális hazai viszonyaink tekintetéből is ragaszkodnunk kell. Elvégre is tekintve azon körülményt, hogy az örökség ipso jure birtokbavételének elve mellett a magyar polgári törvény- könyv öröklési jogot tárgyazó részének első sorbani életbeléptetése — mint azt a tervezet készítője Teleszky István a «Magyar Igazságügy» 1885. évi deczember havi már hivatkozott füzetében indokolja és kilátásba helyezi — akadálytalanúl megtörténhetnék, s nem válnék elkerülhetsenűl szükségessé az újabban alkotott gyámügyi törvénynyel is összefüggésben álló örökösödési eljárásnak bolygatása: már egymagában véve ezen előny czéljából is kívánatosnak kell tartanunk az örökség birtokbavétele körül jelenleg hatályban levő főelvnek a törvénytervezet keretébe leendő beillesztését. 19«
