Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 3. kötet (28-33. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 3. (Budapest, 1887)
Galamb István: Az örökség birtokbavételének főelve a magánjogi törvénytervezetben [31., 1886]
1!> HL Épen a fentirt sorok befejezésekor tétettek közzé az igaz- ságügyminiszterium részéről az öröklési jog tervezete fölött tartott szaktanácskozmány jegyzőkönyvei, a mit jó előjelnek vehetünk arra nézve, hogy a törvénytervezet iránti megállapodások még nem véglegesek, s a helyes irányú bírálat még kellő méltatásra számíthat. Nem késhetünk azért a szaktanácskozmány alkalmából fölhozott újabb indokokra is kiterjeszkedni. Mindenekelőtt utalnunk kell a szaktanácskozmány első ülésén többek aggodalma daczára történt azon megállapodásra, hogy az öröklési jog általános elveinek előzetes megállapítása helyett, azok megvitatása az egyes szakaszoknál fölmerülésük esetére hagyatott fenn. És ez nem épen olyan alárendelt jelentőségű körülmény, mint a minőnek a törvénytervezet szerzője nyilvánította, mert a részletekbe serény munkával behatolt tanácskozmányt a tervezet főelveivel ellenkező későbbi megállapodás megakasztotta volna munkálata keresztülvitelében, mi által ezen ellentétes főelvnek érvényreemelése ellen az addig végzett munkálatok sikere tekintetéből is kényszerhelyzet keletkezett. E kényszerhelyzet tagadhatlanúl előnyére vált a tervezeti elv elfogadásának, s épen ezért nem vált előnyére a kitűzött czélnak — a leghelyesebb és czélszerübb elv érvényre jutásának. Ebből is lehetetlen föl nem ismernünk, hogy létezik a törvényjavaslatok keresztülvitelénél a tárgyalások bizonyos takti- tikája, melynek alkalmazása a javaslat keresztülhajtását eredményezheti ugyan, de nem mindig a leghelyesebb törvény létesítését. A törvénytervezet ötödik czíménél vétetvén tanácskozmány alá az örökség birtokbavételének főelve, a tervezet szerzője által a közzétett Indokolásra hivatkozás mellett újabban csupán azon körülmény hozatott föl, hogy az 1875. évi szaktanácskozmány az örökség megszerzését tárgyazó s a törvényhozás elé terjesztett időkori javaslatában szintén mellőzte az ipso jure öröklés elvét s az aditio haereditatis rendszerét fogadta el. Tudjuk, hogy e törvényjavaslat félretétetett, sálig csalódunk, hogy épen az ipso jure birtokbavételi elvnek mellőzése s az elfo2* 197
