Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 3. kötet (28-33. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 3. (Budapest, 1887)
Galamb István: Az örökség birtokbavételének főelve a magánjogi törvénytervezetben [31., 1886]
9 a jogtalan foglalást megelőzni képes; és másoknak megfontolandó dologgá válik, hogy a birtokban levő örökössel szemben igényt formáljanak. Ellenben az örökségnek nyilatkozat általi megszerzése bizonytalan idő kérdése, ezt a jogtalan foglalás mindenkor megelőzheti és illusoriussá teszi, s a nyilatkozat rendszere módot s úgy szólván utbaigazitást nyújt az örökjog vitássá tételére s a könnyelmű perlekedésre. Ha mindezek daczára a magyar általános polgári törvény- könyv tervezete mellőzendőnek tartja a hatályban levő ipso jure öröklési elvet, valami komoly oknak kell fenforogni, mely szükségszerűvé teszi az elv mellőzését. Ezen okot a tervezet utóbb közzétett indokolásában kell kutatnunk, s talán még elkésettnek s így fölöslegesnek nem tekinthető jelen vizsgálódásunkat az indokolás részleteire is ki kell terjesztenünk, és ez úton mélyebben belebocsátkozhatunk a dolog lényegének kutatásába s több oldalú megvilágosításába. H. A törvénytervezet indokolásában fölhozott azon körülmény, hogy az ipso jure öröklés jogszabálya hazai jogunkba a germán jogból szivárgott át, még mit sem bizonyít ennek alkalmazhatósága ellen; mert ámbár a germán jog csakis a család részére biztosított törvényes öröklést ismerte el: az e mellett később fejlődött végrendeleti öröklésnek sehol sem volt s jelenleg sincs oly iránya — mint az indokolás hangoztatja —, hogy a családtagok öröklési jogosultságát elvonja. Nevezetesen már a római tizenkét táblás őstörvény is világosan megengedte a végrendelkezés legszélsőbb szabadságát, de — mint Maine «A jog őskora» czímű művének VII. fejezetében kifejti — a végrendelet «soha sem tekintetett a család kitagadására vagy az ősi vagyon egyenlőtlen fölosztására szolgáló eszköznek»; hanem «a végrendelkezési hatalom főleg azon segélyért becsültetett nagyra, a melyet a család ellátására s az örökségnek egyenletesebb és igazságosabb elosztására szolgáltatott, mint a minő a végrendelet nélküli örökösödés jogából következett.» Ha tehát a törvényes öröklésnél a család jogos igénye 187
