Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 3. kötet (28-33. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 3. (Budapest, 1887)
Balogh Jenő: A Delictum Collectivum és a szokásszerű és üzletszerű bűncselekmények tana [30., 1886]
73 pluralité des faits et, 2. 1’unité de délit. A nagy belga tudós minden bűncselekményt, melynél e két kellék meg van, a «collectiv delictum» elnevezés alá akarna foglalni, s a delictum collectivumnak ily módon roppantúl kibővített csoportját azután három alosztályra osztja. Az elsőbe tartoznak: 1. les infractions collectives par suite de Vunite' de but, vagyis a folytatólagos bűncselekmények, melyeknek ismérvét hely telenűl találj a Haus a «czél egységében» (1’unité de but, de projet), valamint helytelenül minősíti őket collectiv delictumnak; 2. a második osztályt képezik a hamisítás és a hamis eszközölt használata (le faux et l’usage du faux); holott ez valóságban nem* collectiv, hanem folytonos bűncselekmény (delictum continuum), mert ennek elkövetője állandó jogellenes állapotot hoz létre, végre a 3. osztályba sorolja Haus is a szokásszerű bűncselekményeket. (L. Principes généraux I. k. 357—-365. §§.) 9 Találóan fejezi ezt ki Ortolan, midőn azt mondja, hogy a collectiv delictumnál: «la pluralité des faits forme une condition sine qua non du délit» (id. m. 330. 1.). 10 E többszöri elkövetés nélkül egyátalán nem létesül büntethetőség azon delictumoknál, melyeknél a _gol)efttivitas a. hűncRelekmái^jénT^ álladókéhoz tartozik (p. némely büntető törvények szerint az uzsora "csafáffor képezett büntetendő cselekményt, ha bizonyos meghatározott számban p. három ízben követtetett el.). 11 Pl. a becsületsértés, a rágalmazás, a testi sértés, ha ugyanazon személy ellenében, egységes elhatározás alapján többször, de mindig continue s egymással belső összefüggésben követtetuek el, képezhetnek folytatólagos bűncselekményt, ellenben delictum collectivumot soha. 12 «Collectivdelicte sind solche, deren Thatbestand nicht in einer einzelnen Handlung, sondern in Einer Häufung mehrerer Handlungen besteht, die sich als Ausflüsse derselben Gewöhnung und Lebensrichtung darstellen.» Hefíter (id. ért. a GoLinAMMER-féle Archiv für preussisches Strafrecht I. köt. 311. 1.) 18 V. ö. Dochow id. monograf. 16—19. lapjait. Lilienthal id. mon. 31—33. 1., továbbá a «Von der Gewohnheit» ez. értekezés a Friedreich- fóle «Blätter für gerichtliche Antropologie» VIII. évfolyamának 3. füzetében 3. és köv. lapokon. 14 Az uralomra vergődött, kifejlett szokás nagy hatalmát vázolván, találóan mondja Dochow, hogy ha egyszer egy szokás valakinél lábra kap, oly hatalmassá válik az, hogy «nicht der Mensch hat die Gewohnheit, sondern diese den Menschen» (id. m. 18. 1.) 15 A porosz codex commentatorai közöl Beseler (Kommentar 277. 1.) a «geschäftsmässig» és «gewerbsmässig» kifejezéseket teljesen egyértelműeknek tartja. — Goltdammer (Materialien II. köt. 194. 1.) a «Geschäftsmässigkeit» valódi értelmét abban találja, hogy a kivándorlásra csábításnak üzlet yyanánt (als ein Geschäft) kell folytattatnia, vagy legalább is ismétlési szándékkal kell elkövettetnie. Felvilágosító például felhozza azon esetet, hogy ha valaki fölállít egy kivándorlási irodát azon 157
