Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 3. kötet (28-33. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 3. (Budapest, 1887)
Balogh Jenő: A Delictum Collectivum és a szokásszerű és üzletszerű bűncselekmények tana [30., 1886]
több bűncselekmény egygyéfoglalása hazai büntetőjogunkban csak ezen egy esetben fordulhat elő, másutt sehol sem alkalmaié. Bizonyítja ezt azon körülmény is, hogy a törvény indokolása a '335. §-t mint a beszámítás elveitől s különösen a bűnhalmazat szabályaitól teljesen eltérőt külön kiemelendőnek tartotta s ennél kijelenti, hogy a bűnhalmazat elvei itt ki vannak zárva. Mivel pedig a törvény másutt hasonló kivételt sehol sem statuál, tékát ez ertékösszefoglalás másutt sehol sem történhetik meg.74 II. Azt hiszszük, már fennebbi fejtegetéseinkből kiderült, hogy a szokásszerű és üzletszerű bűncselekmények collectiv delictumot nem képeznek. Ezt bizonyítja mindenekelőtt az, hogy a szokásszerűség és üzletszerűség — akár a tényálladékhoz tartozó, akár minősítő körülmény gyanánt állíttassák az föl —- nemcsak több, hanem már egy cselekményből is constatálható s ennélfogva már egyszeri elkövetés alapján is büntethető, holott a delictum collectivum tényálladékához mindig több cselekmény szükséges. Továbbá azt, hogy a szokásszerű és üzletszerű bűncselekmény nem delictum collectivum, bizonyítja az is, hogy az egyes szokásszerű és üzletszerű bűncselekmények rendesen már magukban véve is a tettes elég gonoszságáról és veszélyességéről tesznek tanúságot arra nézve, hogy egyszerű elkövetés esetén is büntetendők legyenek; azok ismétlését, vagy azok nagyobb számát kívánni meg a büntethetőséghez, nem egyéb, mint a tettes indokolatlan kedvezményezése. I Nem habozunk tehát kijelenteni azt, hogy a delictum col- j lectivum fogalma tökéletesen elejtendő s ha valamely bűn- I cselekmény szokás- vagy üzletszerűleg többször elkövettetett, I ezek mindegyike önálló bűncselekmény gyanánt veendő tekin- I tetbe s az anyagi halmazéit rendes szabályai szerint büntetendő. De sokkal nehezebb felelni arra a kérdésre, hogy mily jelentőséget tulajdonítson a büntetőtörvény valamely bűncselekmény szokás- vagy üzletszerű elkövetésének ? A feleletet az illető állam specialis viszonyainak ismerete nélkül nehéz megadni. A mi mindenekelőtt e két fogalom közti különbség lényegét illeti, úgy az csak abban foglalható össze, hogy a szokásszerü 68 152
