Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 3. kötet (28-33. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 3. (Budapest, 1887)
Balogh Jenő: A Delictum Collectivum és a szokásszerű és üzletszerű bűncselekmények tana [30., 1886]
39 igen nyomós bizonyítékul fognak szolgálni a tettes dolus speciálisának beigazolására. B) Az uzsoratörvény: 1883. XXV. t. ez. 2. §-ában, mely az uzsoravétségnek qualifieált eseteit sorolja fel, azt ki ............... «uzsorás ügyletekkel üzletszerűleg foglalkozik; ..........két évig terjedhető fogházzal és négy ezer forintig terjedhető pénzbüntetéssel, valamint hivatalvesztéssel és a politikai jogok gyakorlatának felfüggesztésével büntetendő »-nek jelenti ki. A törvényhozás a §-ból kitetszőleg itt ugyanazon felfogást követte, mint a B. T. К.-ben az orgazdaságnál, t. i. itt is minősítő körülménynek tekintette az üzletszerűséget s arra egy más súlyosabb büntetési nemet alkalmazott. Erre vonatkozólag tehát, utalván a fennebb mondottakra^ ismétlésekbe nem bocsátkozunk. De ki kell emelnünk a törvénynek egy intézkedését, melyet részünkről hajlandók vagyunk elnézésből eredőnek tartani, t. i. azt, hogy az uzsoravétség minősített eseteinek büntetésénél nem állapít meg minimumot. Míg ugyanis az egyszerű uzsoravétség esetében a büntetés egy hótól hat hónapig terjedhető fogház és száz forinttól kétezer forintig terjedhető pénzbüntetés (1. §.); addig, mint a fen- nebbi idézetből kitetszik, a 2. §. eseteiben csak a büntetés leg- magasb foka van megállapítva. Nem tudjuk, mi szolgáltatott okot a minimum fölállításának elmulasztására, de azt nem helyeselhetjük.65 Hisz a minősítő körülmények fölállításának ratiója épen az, hogy ha a maximum megmarad is, a minimum minden esetre emeltetik, mert a szigorúbb büntetés csak így van biztosítva. S hogy a törvényhozás a qualifieált uzsora- vétségekre szintén súlyosabb büntetést akart szabni (bár a minimum elhagyása folytán czélját tévesztette), azt mutatja a 2. §. azon intézkedése is, hogy ezen esetekben a mellékbüntetést kötelezőleg alkalmazandónak mondotta ki, s ezenkívül a külföldieknek kiutasítását is megengedi.56 III. Az 1879 : XL. t. ez. a kihágásokról az üzletszerűsé- séget két §-ában említi fel. 1. A 79. §. szerint «varázsolással, szellemek idézésével, jóslásokkal, kártyavetéssel, álomfejtésekkel, ráolvasással, s mások rászedésére számított hasonló szemfényvesztésekkel üzletszerűleg foglalkozók : nyolez napig terjedhető elzárással és 123
