Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 3. kötet (28-33. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 3. (Budapest, 1887)
Balogh Jenő: A Delictum Collectivum és a szokásszerű és üzletszerű bűncselekmények tana [30., 1886]
40 100 írtig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendők.» — A törvény e delictumnál az üzletszerűséget a cselekmény tényálladé- kához tartozónak jelenti ki, tehát e nélkül e cselekmények nem büntethetők. A §. következő pontja a büntetést visszaesés esetében egy hónapig terjedhető elzárásig és 200 forintig emelhető- nek mondja ki, a mi azt bizonyítja, hogy a törvény — egészen helyesen — egy cselekményből is megállapíthatónak tartja az üzletszerűséget. 2. Míg a 79. §. az üzletszerűséget, mint ez illető delictum tényálladékához tartozó körülményt emeli ki: addig a 87. és 89. §§. csak minősítő körülmény gyanánt állítják föl azt. — E §§-ok különben az üzletszerűséget kifejezetten nem említik föl, szövegezésükből azonban, nézetünk szerint, kétségtelenül kitűnik, hogy tulajdonkép az üzletszerű szerencsejáték üzését, vagy az annak elkövetésében való segédkezést akarják büntetni. A 87. §. ugyanis kimondja, hogy «a ki nyilvános, vagy a közönségnek nyitva álló helyen szerencsejáték vállalatot tart. _ valamint az is, a ki a vállalkozót a szerencse] áiek^-üzéséhen. segíti: két hónapig terjedhető elzárással és 300 forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő.» A 89. §. szerint pedig ugyanezen büntetéssel sújtandó «azon vendéglős, szálloda-, kávéháztulajdonos, vagy korcsmáros, a ki bármely helyiséget szerencse- játék üzésére kiad, vagy ilyen használatra átenged.» Azon kifejezései a §§-nak «vállalatot tart», «szerencsejátékot üz» világosan oda mutatnak, hogy a törvényhozás az üzletszerű szerencsejáték folytatásáról akar itt rendelkezni, s ezt „minősítő körülménynek tekintvén, nemcsak pénzbüntetéssel, hanem elzárással is sújtja.57 IY. Végül még egy régibb jogforrás említi meg az üzletszerűséget, de ósdi felfogással. A pénzügyi jövedéki kihágások eseteiben követendő eljárást szabályozó 1842. évi harminczadi utasítás (Amtsunterricht für die Dreissigstämter im Königreiche Ungarn) 646. §-ának 2-ik pontja szerint ugyanis «súlyosító körülménynek» tekintendő, ha a tettes a jövedéki kihágásokat üzletszerű foglalkozás gyanánt követi el. Mint a most idézett szavakból kitetszik, a harminczadi 124
