Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 3. kötet (28-33. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 3. (Budapest, 1887)
Balogh Jenő: A Delictum Collectivum és a szokásszerű és üzletszerű bűncselekmények tana [30., 1886]
38 s így együttes tárgyalásuk lehetetlen lévén, külön-külön kell róluk megemlékeznünk. A) Az ügyvédi rendtartás 39. §-a ekkép hangzik: «Ki a nélkül, hogy ügyvéd lenne, a feleknek biróságok előtti képviseletét üzletszerűen folytatja, a kir. ügyész, kamara ügyésze, vagy magánfél panasza folytán 5—5u forintig, ismétlés esetében pedig 20—100 forintig terjedhető pénzbírsággal büntetendő s az ítéletben egyszersmind kimondandó : hogy az ekként megbüntetett egyén a feleknek képviseletétől eltiltatik. Ha a felek képviseletétől itéletileg eltiltott egyén ezen üzletszerű foglalkozást továbbra is folytatná, ily esetben három hónapig terjedhető fogsággal58 fenyítendő.» Ez idézetből első tekintetre is feltűnik a lényeges különbség, mely ezen §. és a btkv. 372. §-ának intézkedése közt van. Míg ugyanis a büntetőtörvény az üzletszerűséget csak minősítő körülmény gyanánt statuálja, addig a most idézett §. az illető delictum tényálladékálioz kívánja meg azt, vagyis a zugirászat csak akkor lesz büntetve, ha üzletszerűen űzetik.54, A törvény szövegéből azonban határozottan kitetszik, hogy a törvényhozó nem akart itt delictum collectivumot felállítani, mert nem kíván az üzletszerűség megállapításához több cselekményt, sőt azt egy cselekményből is constatálhatónak s egy cselekmény fenforgása esetében is büntetendőnek tartja. Ezt határozottan igazolja a §-nak azon intézkedése is, hogy a büntetést ismétlés esetén fokozza s harmadszori visz- szaesésnél már szabadságvesztés büntetést rendel alkalmaztatni. A büntetés kiszabására vonatkozólag itt is megjegyezzük, hogy az üzletszerű elkövetést a delictumnál minden egyes esetre nézve, tehát ismétlés és harmadszori visszaesés esetében is annál- inkább ki kell mutatni, mert a tettes mindig csak úgy lesz büntethető, ha üzletszerűleg zugirászkodott, ezt pedig prsesumálni nem szabad. Egyébként a zugirászat kihágásánál az üzletszerűség kimutatása nem lesz nagy nehézségekkel összekötve, mert a delictum elkövetésével a legkétségtelenebb bizonyítékok létesülnek. Ugyanis egyrészt az zugirász által beadott periratok stb. száma, gyakorisága, másrészt a magánfeleknek azon vallomása, hogy a vádlott tőlük a képviseletért pénzt fogadott el, 122
