Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 3. kötet (28-33. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 3. (Budapest, 1887)
Balogh Jenő: A Delictum Collectivum és a szokásszerű és üzletszerű bűncselekmények tana [30., 1886]
36 adatai fogják megadni a választ, mely elé kiváló érdeklődéssel nézhetünk. A mi már most magát büntető törvényünknek az üzletszerű orgazdaságra vonatkozó intézkedését illeti, úgy arra nézve, a fönnebbi általános megjegyzésen kívül, más érdemleges ellenvetésünk nincs.50 Csak helyeselhetjük azt, hogy a törvény nem tartalmaz az üzletszerűség megállapíthatása czéljából semmi korlátoló intézkedést, nem állít fel prsesumtiókat, — így nem mondja, hogy a ki az orgazdaságot bizonyos időn belül pl. háromszor elköveti : az üzletszerűségért büntetendő, — hanem az Üzletszerűség fennforgásának megállapíthatását teljesen a bíró szabad mérlegelésére hízza. A fennebb kifejtettek szerint az üzletszerű orgazdaság akkor lesz megállapítandó, ha igazolva van az, hogy a tettes elhatározta, miszerint ezen delictumot előre meghatározatlan számban többször ismételni fogja s ezen elhatározásának a bűncselekmény legalább egyszeri elkövetése által kifejezést is adott.51 A 372. §. laconicus intézkedése a minősítő körülmény felállításán kívül egyebet nem tartalmaz, különösen nem intézkedik a felmerülhető gyakorlati kérdésekről sem, ezek megold- hatása tekintetében tehát a praxis egyedül a doctrinára van utalva. Az előbbi szakaszban e tekintetben tehetségünkhez képest megkisérlettük a praxisnak útmutatást adni, ezúttal csak egy — fönnebb még nem tárgyalt — kérdésre nézve akarunk nyilatkozni, t. i. arra nézve, minő legyen az üzletszerű orgazdaság büntetése visszaesés esetén ? — Schnierer (A m. bűnt. törv. magyarázata 2. kiadás 527—528. 1.) e tekintetben azt állítja, hogy «ily esetre az alaki bűnhalmazatra vonatkozó szabályok alkalmazandók.» E nézetet részünkről nem oszthatjuk. Büntetőtörvényünk 95. §-a ugyanis csak akkor alkalmazható, ha ugyanazon cselekmény a törvény több rendeletét sérti és judicaturánk felfogása megkívánja még azt is, hogy a tettes dolusa mindkét törvénysértés létrehozatalára irányult legyen. A szóban forgó esetben pedig nem mondhatjuk azt, hogy a törvény több rendelete sértetik, hanem csak azt, hogy ugyanazon bűncselekmény a büntetőtörvény több rendelete alá vonható, tehát nem több delictum hanem legfölebb csak több 120
