Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 3. kötet (28-33. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 3. (Budapest, 1887)
Balogh Jenő: A Delictum Collectivum és a szokásszerű és üzletszerű bűncselekmények tana [30., 1886]
hogy nincs jogunk ezekkel valami nagyon megelégedve lenni. Be kell ugyan ismernünk, hogy az üzletszerűség tana még a theoriában sincs tisztázva, s hogy a külföldi törvények ide vágó intézkedései sem kifogástalanok, de nem tagadhatjuk azt sem, hogy hazai jogunk intézkedései az üzletszerűség tana tekintetében koránt sem egyöntetűek, és sok tekintetben hiányosak. I. Büntető törvényünk az üzletszerűségről csak egy §-ban s itt is csak mellékesen, mintegy oda vetőleg emlékezik meg. Az I. és II. miniszteri javaslat az üzletszerűségről egy szóval sem intézkedik s a tervezet nagyszabású indokolása mivel sem említi e hallgatás okát. Azért történt-e ez, hogy a tervezet ki akarta zárni a büntető törvény köréből az üzletszerűséget, vagy azon okból, hogy meg volt győződve, miszerint a törvény által megállapított relative határozott büntetés korlátain belül a bírónak elég alkalma lesz az üzletszerűséget mint súlyosító körülményt figyelembe venni, az nézetünk szerint nyílt kérdés; de actualis jelentőséggel már nem bír. Nem bír azon okból, mert a törvény egy §-a szól az üzletszerűségről s így ma már büntetőjogunk az üzletszerűséget, mint külön büntetőjogi fogalmat, ismeri. A törvény ezen intézkedését a képviselőház igazságügyi bizottságának köszönhetjük.46 A bizottság ugyanis a minősített orgazdaság eseteit egygyel szaporítva, fölemlíteni kívánta az üzletszerű oryazdaságot, mint delictum qualificatumot. A magyar B. T. K. ide vágó 372. §-a ekkép hangzik: «Ha a törvény az elkövetett bűntett tettesére tíz évi fegyháznál súlyosabb büntetést határoz, és az orgazda azon körülményt, mely a megjelölt súlyosabb büntetést vonja maga után, az orgazdaság elkövetésekor tudta, vagy ha az orgazdaságot üzlet- szerűleg viszi: öt évig terjedhető fegyházzal büntetendő.»47 Ezen §-ból kitetszőleg törvényünk az üzletszerűséget nem mint az illető delictum tényálladékához tartozó körülményt (Thatbestandsmoment), hanem mint minősítő körülményt fogja fel, a mennyiben az orgazdaság bűntettére kiszabott öt évi börtönbüntetés helyett, üzletszerűség fenforgása esetén, öt évig terjedhető /egyházat állapít meg. Hogy helyes volt-e az igazságügyi bizottság részéről az 3 33 117
