Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 3. kötet (28-33. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 3. (Budapest, 1887)
Balogh Jenő: A Delictum Collectivum és a szokásszerű és üzletszerű bűncselekmények tana [30., 1886]
34 üzletszerűséget az orgazdaságnál és pedig csakis itt minősítő körülmény gyanánt kiemelni, a fölött mindenesetre pro és contra lehet érvelni. Az üzletszerűség fogalmának a törvénybe való felvétele ellen kétségtelenül felhozható az, hogy oly fogalmakat, melyek lényege és ismérvei még nincsenek tisztába hozva, a mennyire csak lehet, hagyjon ki, mellőzzön hallgatással a törvényhozó. Kétségtelen, hogy az újabb törvényhozások számos tekintetben ezt az elvet követték: hogy egyebet ne említsünk, ennek tulajdonítható az is, hogy hazai büntető törvényünk a folytatólagos bűncselekményre vonatkozólag semmi intézkedést nem tartalmaz, hanem e fogalom tisztázását a jogirodalomnak és a praxisnak hagyja fenn. Talán nem csalódunk, ha azt hiszszük, hogy ugyanez a szempont lebegett a javaslat nagytudományú szerzője előtt akkor is, midőn a tervezetben mellőzte az üzletszerűségre vonatkozó intézkedést. De a fő kérdés, melyet itt első sorban döntőnek kell nyilvánítanunk: az, hogy az üzletszerű elkövetés bizonyos delictu- moknál gyakran s oly nagy mértékben jön-e elő, hogy annak szigorúbb megbüntethetése czéljából specziális törvényhozási intézkedések hozandók, illetve szükséges-e az üzletszerűséget némely delictumoknál minősítő körülmény gyanánt felállítani. E kérdésre a felelet nézetünk szerint csak akkor lesz biztosan megadható, ha bűnügyi statisztikánknak büntető törvényünk életbe lépte után készült adataiból e tekintetben, főleg az üzletszerű orgazdaság arányszámának magassága felől is pontos felvilágosítást nyerhetünk. Az eddigi adatok alapján — ha ugyan ezek a valódi állapotokat híven tükrözik vissza, — másrészt azon körülmény folytán, hogy népünknél a szocziális nyomor még korántsem oly nagy, mint a külföldön s hogy bűnügyi statisztikánk szerint a visszaesők* a külföldiekhez képest aránylag csekély számban fordulnak elő, azt kell feltennünk, hogy hazánkban az üzletszerű gonosztevők nem képeznek valami nagy contingenst. E mellett szól az a körülmény is, hogy népünk heves véralkatának és élénk temperamentumának inkább megfelelnek a személy elleni bűncselekmények, tehát épen azok, melyeknél az üzletszerű elkövetés nem igen sz >kott előfordulni. 118
