Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 3. kötet (28-33. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 3. (Budapest, 1887)
Balogh Jenő: A Delictum Collectivum és a szokásszerű és üzletszerű bűncselekmények tana [30., 1886]
30 És ezen kérdésre vonatkozólag a büntető törvények igen eltérő intézkedéseket tartalmaznak. Először is különbséget kell tennünk a törvények közt a szerint, a mint azok az üzletszerűséget mint bizonyos delictumok tényálladékához megkívánt körülményt állítják fel, vagy pedig mint büntetést fokozó, illetve minősítő körülményt veszik tekintetbe. Az első esetben, vagyis akkor, ha az illető delictum csak azon esetben büntettetik, ha az üzletszerűen lett elkövetve, a modern törvények legtöbbje szerint a tettesre csak egy büntetés szabatik ki, épen azon okból, mert mindezen egyes cselekmények csak egy összesített bűntett vagy vétség, egy collectiv delictum gyanánt vétetnek tekintetbe.39 A másik eset az lehet, hogy az üzletszerűség egyes delictu- moknál mint minősítő, illetve büntetést fokozó körülmény4" van a törvény által megállapítva. Egyesek, — mint Lilienthal (id.m. 74.1.) — az üzletszerűségnek ezen külön kiemelését nem helyeslik s azt állítják, hogy a büntető törvény által az illető delictumra megállapított büntetés korlátái közt üzletszerűség esetén is teljesen igazságosan ki lehet szabni a büntetést. A kérdést abstracte eldönteni — igénytelen nézetünk szerint — nem lehet. A helyes eldöntéshez ismerni kell először az illető állam büntető törvényét, s nevezetesen azt, vájjon az által felállított relatíve határozott büntetési tételek elég szélesek-e arra, hogy az üzletszerű bűntettes nagyobb gonoszsága azokon belül is kellő szigorral sújtható legyen; másrészt figyelembe kell venni az illető ország és nép viszonyait s különösen, hogy bizonyos bűncselekmények üzletszerű elkövetése oly gyakori, illetve az üzletszerű gonosztevők száma oly nagy-e, hogy erre vonatkozólag külön törvényhozási intézkedéseket kell tenni. Részünkről annyit kétségtelennek tartunk, hogy az üzletszerű bűncselekmény legalább a relative határozott büntetés korlátain belül, az egyszerűnél határozottan súlyosabban büntetendő és pedig azért, mert a tettes intensivebb, nagyobb gonoszságáról tesz tanúságot s mert a jogrendet, a közbiztonságot is fokozottabb mérvben veszélyezteti.41 Hogy e súlyosbítás oly mérvű legyen e, hogy üzletszerű ш
