Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 3. kötet (28-33. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 3. (Budapest, 1887)
Balogh Jenő: A Delictum Collectivum és a szokásszerű és üzletszerű bűncselekmények tana [30., 1886]
31 elkövetés esetén más, súlyosabb büntetési nemre kell áttérni, azt csak az egyes concret viszonyok figyelembe vétele mellett véljük eldönthetőnek. Föltéve már most, hogy a büntető törvény az üzletszerűséget bizonyos bűncselekményeknél büntetést fokozó körülmény gyanánt említi fel, ha ilyen esetben ugyanazon tettes az illető bűncselekményt több ízben követi el, fölmerül azon kérdés, vájjon a bűnhalmazat elvei szerint büntettessék-e vagy nem. Egyesek helytelenítik a bűnhalmazat elveinek applicálásét ily esetben, azt állítván, hogy ez túlszigorra vezet. Ezt a felfogást részünkről nem oszthatjuk. Először azért, mert azt hisz- szük, hogy az üzletszerűségnél a büntetés túlságos szigorától félni, ha nem is mindig, de a legtöbb esetben fölösleges lesz. Épen nem vagyunk ugyan barátai a rigorismusnak vagy az el- rettentési elméletnek, sőt ezeket határozottan helytelenítjük ; demégisaz hiszszük, hogyha valahol, úgy az üzletszerűség és szokásszerűség tekintetében a törvényhozásnak nem szabad magát álhumanitarius tekintetek által visszatartatni a kellő szigortól, ha ez utóbbi alkalmazását a büntető politika és magasabb állami érdekek követelik. De másodszor nem tudjuk, hogyha a bűnhalmazat elvei mellőztetnek, tulajdonkép mily módon kellene kiszabni a büntetést több üzletszerű bűncselekmény találkozása esetén. Hogy egy büntetés szabassék ki, illetve, hogy az összes bűncselekmények egy delictummá egyesittessenek, azt határozottan per- horrescáljuk, mert ez, mint a collectiv delictum megállapítása, ellenkezik a büntetőjogi beszámítás rendes szabályaival, a mennyiben több önálló bűncselekmény foglaltatik össze egygyé, a mit pedig itt mi sem igazol. Azonkívül igénytelen nézetünk szerint a bűnhalmazat szabályainak mellőzése üzletszerűség esetén már azért sem foglalhat helyet, mert ez a törvény világos intézkedésével ellentétben állana. A magyar B. T. K. 96. §-a szerint ugyanis — s a külföldi törvények hasonló intézkedéseket tartalmaznak, — «ha ugyanazon személy ugyanazon bűncselekményt több ízben követte el: az egyes cselekményekre együttvéve egy összbilntetés szabandó.» Mivel pedig több üzletszerű bűncselekmény feníorgása esetén a tettes ugyanazon delictumot többször ismételte, mint115