Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 3. kötet (28-33. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 3. (Budapest, 1887)
Balogh Jenő: A Delictum Collectivum és a szokásszerű és üzletszerű bűncselekmények tana [30., 1886]
29 íélyü irók ellenkező nézetének, a franczia és belga törvény intézkedését elavultnak és bejelennek tartjuk. A modern felfogás szerint a bűnpártolás nem képezi a részesség faját, hanem önálló bűncselekmény, mely a büntető törvény különös részében szabályozandó. A különbség lényege bűnpártolás és bünsegély közt az összes modern codexekben és hazai btkvünkben is (v. ö. ennek 69. §. 2. p. és 374. §.) abban ■összpontosul, hogy míg a bűnpártolásnál a bűncselekmények ■elkövetőjének nyújtott segély előzetesen nem volt kilátásba helyezve: addig a segéd a tettessel e segély nyújtása iránt már megelőzőleg egyetértett. Ha most már azt állítjuk, hogy a szokásszerü, vagy üzletszerű bűnpártoló épen ezen minősége folytán már a bűncselekmény elkövetése előtt hallgatagon Ígérte a tettesnek nyújtandó segélyt: akkor egyrészt puszta pnesumtiót állítunk fel, másrészt önmagunknak mondunk ellen. Valóban csak két lehetőség van. Vagy előre megigértetett a segély az üzletszerű bűnpártoló részéről és ekkor ő az elkövetett delictumban segéd gyanánt büntetendő, vagy elöleges ígéret nélkül csak a bűncselekmény elkövetése után nyujtatott segély és akkor bűnpártolásról szólhatunk. A harmadik változat: előre, de hallgatólagosan megígért bűnpártolás «in rerum natura non datur», már csak azért sem, mert az elöleges segélyigérés eo ipso kizárja a bűnpártolást. Semmi kifogásunk ellene, ha azon egyének, kik a közveszélyes gonosztevőknek lakást, vagy menedékhelyet adnak, magaért ezen bűncselekményért szigorúan bűntetteinek ;®de hogy részeseknek mondassanak ki oly delictumokban, melyek véghezvitelében részt nem vettek, melyekről elkövetésük idején talán tudomásuk sem volt, azt, mint a részesség legelementári- sabb elveivel ellenkező eljárást, tökéletesen helytelennek tartjuk. S ezt a felfogást az újabb codexek csakugyan el is ejtették. 2. §. Gyakorlati kérdések. Az üzletszerű bűncselekmények körül fölmerülő gyakorlati kérdések legfontosabbja az: mi módon szabandó ki a bünteti, X az eaves ennerát, esetben
