Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 3. kötet (28-33. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 3. (Budapest, 1887)
Balogh Jenő: A Delictum Collectivum és a szokásszerű és üzletszerű bűncselekmények tana [30., 1886]
10 rendesen megelőzi az arra vezető és az attól visszatartóztató indokoknak mérlegelése : addig a szokásszerűségnél kifejlődött bűnös hajlam épen azáltal, hogy a bűncselekmény elkövetésére vezető motívum erejét növeli, ezen mérlegelést megszünteti s így történik azután, hogy a tettes később ismételve elköveti a bűncselekményt, a nélkül, hogy lépésének horderejét, tettének következményeit megfontolná; cselekszik anélkül, hogy cselekményének indokát és czélját teljes tisztaságban öntudatra emelte volna; cselekszik a nélkül, hogy megkisérlené magát a szokás bilincseiből kiszabadítani.14 S épen ez okból egyrészt a társadalom, a jogrend, a köz- biztonság nagyobb veszélyeztetése a szokásos gonosztevők által, másrészt pedig az a körülmény, miszerint a tettes saját hibájának tulajdonítandó, hogy ő bűnös szokását kifejlődni engedte, s annak lábrakapását idejében meg nem akadályozta : teljesen indokolttá teszik, hogy a bűncselekmények szokásszcrü elkövetése, mint egy egészen sajátságos büntetőjogi alakzat, kiváló figyelembe vétessék. S valóban épen az újabb időben a szokásszerűség fogalma és a szokásszerü gonosztevők szaporodásának jelentősége úgy a német, mint a franczia és olasz büntető jogirodalomban részletes fejtegetés és vizsgálat tárgyát képezte. De míg a franczia és olasz criminalisták, ép úgy mint a Code Pénal és a szardíniái büntetőtörvény, csak a szokásszerűség és a szokásszerű bűncselekmények fogalmát ismerik, addig a német jogirodalom, — mely ez egész tannak legalaposabb fejtegetését nyújtja, —■ a hivatásszerű gonosztevőknek még két osztályát különbözteti meg, t. i. az iparszerű és az üzletszerű bűntetteseket. Az üzletszerűséget a szokásszerűségtől az ismétlési ^szándék és a nyerészkedési czélzat által szokták megkülönböztetni, ellenben még ma sincs egyöntetű, biztos ismérv elfogadva arra nézve, hogy mi jellemzi az iparszeríiséget, szemben az üzletszerűséggel. Az iparszerűség és üzletszerűség fogalmának distinguálá- sára a német büntető jogászoknál a porosz btkv. 114. §-a és a német birodalmi btkv. 144. §-a szolgáltatott alkalmat és ennélfogva azon czélból, hogy eldönthessük, vájjon e különböztetés 94
