Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 2. kötet (13-17. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 2. (Budapest, 1885)
Plósz Sándor: A polgári peres eljárás reformja [15., 1883]
ö ott van jelenlegi perrendünk mellett is. Mert jelenlegi perrendünk korántsem áll oly kevéssé a szabad bizonyítás terén, mint a hogy ezt rendszerint fel szokták venni. Az alaktalan magán okiratok, most már lényegileg a kereskedelmi könyvek, a szemletárgy, s hogy itt említsem a szakértők véleménye és végül az úgynevezett közvetett bizonyítás szabadon mérlegelhetek a bíró által. Csak a tanúk s a bíróságon kívüli beismerés teljes felszabadítását kívánhatjuk még. És mégis miért van a gyakorlatban oly kevés tere a bizonyítás szabad mérlegelésének ; miért nem következtet a bíró a tárgyalás összeredményé- ből, holott a perrendtartás 155. §-a megengedi neki a teljesen bebizonyított tényekből vont okszerű következtetést ? Előnye azon rendszernek, mely az írást egymagában figyelembe veszi, a tényállás fixirozásának nagyobb biztosítása. Ámbár a fixirozást csak az oly rendszer biztosítja teljesen, mely a feleket a teljes írásbeli tárgyalásra kényszeríti. A különbség a végén is nem oly nagy, mert ezen előny az előkészítő iratok rendszere mellett is általában véve eléretik. Az előkészítő iratokban előadottak megváltoztatása a perköltségek viselésének nyomása mellett a ritkaságok közé tartozik. Pótlásokat és kihagyásokat pedig, azt hiszem, senki sem akar absolute eltiltani. Ahol az előkészítő iratok megváltoztatása előfordul, ott az többnyire a materiális igazság kiderítésére szükséges is, és ott annak eltiltása a formalismust vezetné győzelemre. A tényállás írásbeli fixirozása mindenesetre a szóbeliség egyik legnehezebb kérdése. Szükséges a fixirozás azért, mert a bíróság az ítéletet gyakran csak bővebb megfontolás után hozza meg, mert a felebbezési tárgyalás az elsőbíróság előtt lefolyt tárgyaláshoz csatlakozik, és mert a revisio, melyet nézetem szerint harmadfokú perorvoslatként kell statuálnunk, a megállapított tényállást egyenesen előfeltételezi. Jelentősséggel bír az a tárgyalás folytatásának elhalasztása esetében is. A mód, a mely a tényállás írásba foglalására legközelebb jelentkezik, a jegyzőkönyv felvétel. Ez azonban hosszadalmas s veszélyezteti a szóbeliséget, mert a tárgyalás föczélja csakhamar a jegyzőkönyv lesz. A német birodalmi perrend a tényállást az ítéletben rendeli megállapíttatni. E megállapításnak bár nem egyenlő erejű
