Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 2. kötet (13-17. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 2. (Budapest, 1885)
Plósz Sándor: A polgári peres eljárás reformja [15., 1883]
10 segédeszközei a törvényszék előtti eljárásban a kereseti kérelem és ellenkérelem írásba foglalása, a tárgyalási jegyzőkönyv, melybe bizonyos körülmények hivatalból illetőleg kérelemre felveendők, vagy mellékletek útján megállapítandók, a bizonyítási végzés, melynek a bizonyítási tételt tartalmaznia kell, bizonyos tekintetben a közbenszóló ítéletek, melyekkel a tényállás egy része előzetesen megállapíttatik, az előkészítő periratok és végül a bírák, többnyire az előlülő és előadó jegyzetei, illetőleg a bírák emlékezete. Eöviden a jkv., előkészítő perirat, feljegyzés. A gyakorlatban többnyire az előkészítő periratok s a magánfeljegyzések s több helyen a «Feststellung durch Anlage» képezik az ítéleti tényállás fő támaszát. A praxis egyébiránt különböző. Nagyjában e segédeszközök kielégítők, bár épen e tárgyban elég sok a panasz. Némelyek a bírák haladó gyakorlottságától, mások a jegyzőkönyvhöz való megállapítás bővebb alkalmazásától várnak orvoslást, s ez utóbbit javasolja a 8-dik német ügyvédgyülés is. A tényállás kiigazítási eljárás meglehetősen meddőnek bizonyult. Nem is tehető fel, hogy a bíróság, mely a tárgyalás befejezése után legfeljebb 8 nappal legjobb tudomása szerint állapította meg a tényállást, azt további 8—14 nap múlva elhomályosult emlékezetéből kiigazítani fogja. Ezért és más okokból is ez eljárás ritkán is vétetik alkalmazásba. Én a törvényszéki eljárásban a jegyzőkönyvhöz mellékletek útján való megállapításnak akarnék kissé nagyobb tért engedni és elrendelném, hogy az ítélet csak a tényállás írásba foglalása, felolvasása vagy feltárása és esetleg kiigazítása után legyen rendszerint kihirdethető, a mi miután a tényállás többnyire nagyobb részt az előkészítő periratokban és a jegyzőkönyv mellett már írásba van foglalva, az ítélet nyomban való kihirdetését sem akadályozná. Különben a nyomban való kihirdetés mellett csak a felek kíváncsisága hozható fel, a lényeges csak a tanácskozás közvetlensége. A törvényszékek előtti eljárásban jobb expediens alig kínálkozik. A qualiték rendszerét nem tartom hozzánk átültethetőnek. Az egyes bíróságok előtt, hol a tényállás utólagos kiigazítása még kevésbbé practicabilis, a mi sommás eljárásunk jegyzőkönyvezésének megtartását nem. tekinteném szerencsetlenség- nek. Akár a biró a tárgyalás berekesztése után nyomban, akár
