Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 2. kötet (13-17. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 2. (Budapest, 1885)

Plósz Sándor: A polgári peres eljárás reformja [15., 1883]

alkothassa meggyőződését arról, hogy mely tényállítás tartandó valónak, vagy valótlannak, de nem vonatkozik arra, hogy mely tényállítás van előadva, mely tény van állítva. Különben a főkérdés nem is az, hogy mi történjék akkor, ha valami másként lett a pennátokban és másként a szóbeli tárgyaláson előadva. E kérdés eldöntése egymagában nem rejt magában veszélyt a szóbeliségre. A fő differenczia köztünk, vagy ha úgy tetszik a franczia és a német birodalmi eljárás kö­zött, azon kérdés eldöntésénél mutatkozik, hogy mi történik akkor, ha valami a periratokban elő van adva és a szóbeli tár­gyaláson elő nem adatik, vagy akkor, midőn a fél szóbelileg épen nem tárgyal, vagy pedig egyszerűen csak perirataira hi­vatkozik. Én a periratokban foglalt előadást egyszerűen figyel­men kívül hagyandónak tartom. Az ellenkező eldöntés veszé­lyezteti a szóbeliséget, veszélyezteti az ügy lényegének kiderí­tését és a bíróságnak az ügy lényegéről való lehető tökéletes informáczióját. Ha szóbeliséget akarunk, kényszert kell statuálni a szóbeli előadásra, ellenkező esetben a bíróság és a felek indi­viduális hajlamaitól, szokásaitól és kényelemszeretetétől fog függeni, hogy lesz-e szóbeliségünk vagy nem. Ne hivatkozzék senki a franczia eljárásra. Ott a szóbeliség már gyökeret vert, nálunk meg kell még honosítani, és hogy ez mily nehezen megy akkor, ha az írásra súlyt fektetünk, vagy habár csak per abu­sum is írásbeli előterjesztéseket engedünk szóbeli előadás he­lyett, ennek élő példája a mi sommás eljárásunk, közelmúlt példája a porosz eljárás az ú. n. altpreussisches Verfahren. (L. a német bir. perrend jav. ált. ind.) Egyoldalúság volna azonban, ha a facultativ szóbeliségtől minden előnyt megtagadnánk. Az mindenesetre helyettesítené a zárt ajtók mellett való informácziót és czélszerű berendezés mellett többet is szolgáltatna. Rövidítené a periratok számát és terjedelmét, a különféle okoskodások, a periratok hamva a szó­beli tárgyalásra maradna és ott legalább ártalmatlan volna. Sok incidens kérdés brevi manu elintéztethetnék és a bizonyí­tás felvételének közvetlensége valamint a szabad bizonyítás rendszere is megvalósítható volna. Persze ez utóbbi valóban csak annyira érvényesülne, a mennyire a közvetlenség és szó­beliség terjed, különben nagyrészt a papíron maradna, a mint 8

Next

/
Oldalképek
Tartalom