Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 2. kötet (13-17. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 2. (Budapest, 1885)

Imling Konrád: Telekkönyv reformok [25., 1885]

intézmény hatályának félreismerése, melyet a törvényjavaslat indokolása a telekjegyzőkönyvi B. lapok elhanyagolásának okául első helyen említ, általában jenállottak ugyan a telekkönyvi intézmény életbeléptetésének első idejében és utóhatásaikban, közvetve előidézték azt, hogy a kik ingatlanokat szereznek, minden igyekezet és a törvények és rendeletek feltételeinek minden lehető teljesítése mellett most sem tudnak telekkönyvi tulajdonosokká válni. Itt-ott ama közöny és ignorantia kétségtelenül fenáll még jelenleg is; de általánosságban és legnagyobbrészt megszűnt és most már a nyilvánkönyvi állapot és a tényleges birtokállapot közötti disharmonia fő- és még mindig activ okának alig mondható. Jelenleg már nincs vidék és alig van község, mely példáját nem látta volna annak, miként perelte el a második és szemesebb vevő, vagy miként árvereltette el végrehajtás útján az eladó hitelezője a vevő birtokát, ki a tulajdonjogot saját javára telekkönyvileg bejegyeztetni elmulasztotta. Ezek a példák hatottak. Most már ritka az eset, hogy az ingatlanok szerzésére vonatkozó jogügyletről csupa közönyből vagy a telekkönyvi bejegyzés joghatályának nem ismerése miatt nem szerkesztenének okiratot vagy nem kérnék az okirat alapján a tulajdonjog telekkönyvi bejegyzését. Ha az ingatlanokra vonatkozólag most is kötött jogügyletek igen nagy része telekkönyvileg nem érvényesíttetik, ennek oka többé nem az ügyleteknél érdekelt személyek közönyében, hanem a fenebb érintett körülmények egyikében vagy másikában rejlik : vagy nem nyerheti el a szerző a tulajdonjog telekkönyvi bejegyzését, mivel jogelődje maga sincs a telekkönyvben tulajdonosúi bejegyezve; vagy oly silány a jogügyletről készült okirat, hogy ennek alapján még előjegyzést sem lehet elrendelni.

És a telekkönyv s a tényleges birtokállapot közötti összhang létrehozásának épen ezen két főakadályát nem, akarja eltávolítani a törvényjavaslat a telekkönyvi betétek szerkesztése alkalmával. Elengedi, vagy inkább magánbizonyítványnyal és a tényleges birtoklás igazolásával pótolni engedi azon okiratokat, melyek a nem telekkönyvi tulajdonossal, vagy mondjuk a csupán jogczímmel bíró személylyel utóbb kötött ügyletekre vonatkoznak és melyek vagy meg vannak, vagy utólagos nyilat8