Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 2. kötet (13-17. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 2. (Budapest, 1885)
Csillag Gyula: Nézetek a telekkönyvi reformról [24., 1885]
11 gatóságok kellő gonddal voltak, hogy — a mennyire lehetséges volt — készült, alkalmas egyének teljesítsék e munkálatokat, s ha a jelenleg rendelkezés alatt álló munkaerőket tekintetbe vesz- szük és arra is tekintettel vagyunk, hogy a telekkönyvi hatóságok az alkalmas munkaerőket e nagy munkálat egész ideje alatt szintén nem nélkülözhetnék és igy az uj helyszineléshez talán kellő iskolázottsággal nem biró, ellátásra szoruló, legtöbbnyire ideiglenes munkaerőket kellene alkalmaznunk : akkor -— t. Jogászegylet — azon sejtelem fog fölébredni bennünk, hogy az uj helyszínelés sem fogna most relative sokkal jobban sikerülni, mint a hogy sikerült az a telekjegyzőkönyvek kezdetleges fölvétele idején. De menjünk tovább. Az uj és részletes helyszínelés pártolói arra hivatkoznak, hogy csak ez utón lehet elérni a czélt, mely szerint a telekjegyzőkönyvek a mostani tényleges birtok-, illetve jogállapottal összhangzásban legyenek és azokba a mostani tettleges birtokosok fölvétessenek. Káplány ur föltétlenül nem osztja ugyan ezt a nézetet, azon oknál fogva nem, mert a régi helyszínelésnek véghezvitt munkálatait az országban nem ismeri annyira, hogy róluk nyi- latkozhassék, és ezért belenyugszik a szaktanácskozmány azon kijelentésébe, hogy a részletes uj helyszínelés felesleges, s ha egyes esetben szüksége felmerülne, a törvényjavaslat szerint úgy is elrendelhető. Abból, hogy telekkvi kiigazítási kereset aránylag kevés emeltetett, s hogy aránylag kis számú a kiigazítási kérvények vagy keresetek feljegyzése : némileg lehet arra következtetni, hogy a helyszinelési munkálatok oly annyira helytelenek nem voltak, ámbár a közönyösség és tétlenség földbirtokosaink legnagyobb részénél gyakran azt eredményező, hogy telek jegyzőkönyveiknek feléje sem néznek és igy legtöbbnyire adásvétel, átruházás, öröklés esetén merül fel szüksége a kiigazításnak. Az uj helyszínelésnek barátai — ezek közt a «Jogtudományi Közlöny» f. é. 10-ik számában foglalt czikk is — a helyszínelést ennélfogva a betétekben foglalt állapotnak a tényleges állapottal való összeegyeztetése tekintetéből kívánják és azon érvvel állanak elő, hogy: «a telekkönyvileg be nem jegyzett jog birtokosának könnyebb telekkönyvileg biztosított joghoz jutni uj helyszínelés esetében, mikor egyedül a tényleges birtokot
