Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 2. kötet (13-17. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 2. (Budapest, 1885)
Csillag Gyula: Nézetek a telekkönyvi reformról [24., 1885]
10 mert a hitelezőre igen előnyös, ha több zálogtárgyból szabadon és vagylagosan keresheti a kielégíttetést! —Végre ha a törvények megengedik, hogy valaki másnak kötelezettségeiért egyetemleges jótállást vállaljon: megtiltassék-e az, hogy valaki magáért saját birtokait egyetemlegesen lekösse? II. Káplány ur előadásában kiterjeszkedett arra a kérdésre is, vájjon az átalakítási munkálat uj helyszínelés alkalmazása mellett vagy a nélkül foganatosíttassék-e ? A múlt évi január 3-kán egybehívott szaktanácskozmány, mely elé a javaslat tervezete megvitatás czéljából terjesztetett, valóban az uj helyszínelés ellen nyilatkozott s az átalakítási munkálatot aképen kívánta végrehajtatni, hogy annál a létező telekjegyzőkönyvek vétessenek alapul, ezekből alkottassanak a betétek, és az ingatlanokra vonatkozó adatok a kataszteri munkálatokból átvétessenek. Első pillantásra feltűnik az a különbség, mely ezen eljárás és az esetleg alkalmazásba vett helyszínelés közt létezik. Az elsőnél a már létező íelekjegyzőkönyvek vétetnének alapul s a birtokállapot a katasteri adatok felhasználása mellett más megjelölést nyerne ugyan, azonban a tulajdoni és teherlap jogérvényes állapota az uj telekkönyvekbe egészben véve fölvétetnék. Uj helyszínelés alkalmazása esetén ellenben nem csak a fekvőségek, hanem az azokra vonatkozó tulajdoni jogczímek és zálogjogok is uj bejelentés, illetve fölvétel alá kerülnének, — mely bejelentés elmulasztásával a dolog természeténél fogva lényeges joghátrányok volnának összekötve, s ezért az minden dologbeli jogra nézve kritikus lehetne. A kik azt javasolják, hogy az átalakítási művelet részletes és uj helyszinelés alapján eszközöltessék : azok következő indokokra hivatkoznak: A régi helyszinelési munkálat — úgy érvelnek, oly rósz, hogy annak alapján a telekkönyvek uj épületet fölemelni nem lehet. Egész általánosságban —t. Jogászegylet— ezt nem lehet állítani. — A helyszínelés bizony néhol felületesen történt, a birtokok összecseréltettek, a térfogat helytelenül tiintettetett ki, sok helyen elhagyatott stb., de legtöbb helyen, ha nem is kifogástalanul, de legalább megközelítő pontossággal. A telekkönyvi igaz-
