Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 2. kötet (13-17. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 2. (Budapest, 1885)
Dell’Adami Rezső: Magánjogi codificatiónk és régi jogunk. I. [23., 1885]
28 bajok, oltalmazandó osztályok állapotát megfigyelő, sorsát szívünkön viselő részesei művelődésünk folyamának, állást foglalunk e retográd áramlattal szemben és azt mondjuk, hogy a jogállam és szabadság rendszere ellen a bajok okozásának panaszát alaptalanúl emelik, mert e rendszer soha megvalósítva nem lett s teljes, következetes megvalósítísa mindenesetre többet lendít rajtunk a középkorias és mai társadalmi, gazdasági életünkkel ellenkező jogszervezet sírleleteinél: akkor meglehet, hiába teszszük magunkat még népszerűtlenebbekké, de kötelességet teljesítünk, melyet hivatásunk, a jognak kultusza, reánk ró. Törvényhozási szempontból az egyes intézményeknél bővebben indokolandó álláspontunk e kérdésben tehát a hűbéri és germánjogi maradványok elejtése, mivel azok ellentétben állnak a mai jogállam, a gazdasági élet és társadalmi szervezet к övetelményeivel. A családi condominium, a régi osztályos nemzetség — az érdekek és érzelmek, melyek ez intézményeket természetszerűen létrehozták és fentartották — megszűntek; velük szűnt meg joguk és folyományainak létjogosultsága. A haladó állam feladata minden kornak megadni a maga jogát. A tripartitum és a 48 előtti corpus juris idevonatkozó összes magánjogi törvényei ma nem érnek fel azon két sorral, mely azokat eltörölte. V. A szokásjog kérdése. A hármaskönyv nemes Magyarország szokásjogát tartalmazza. Erejét három évszázadon át maga is a szokásjogtól nyerte, ma is abból meríti még fennálló tételeiben. Tulajdonkép részletesen a nemes rend jogát sem ölelte fel. Még kevésbbé tették ezt országos törvényeink. Megtette helyettük a szokásjog, mely az életben az autonom törvényhatóságok statútumaiban és a birói gyakorlatban kifejezést nyert. A középkori jogászjog, a jogkönyvek tekintélye Werbőczy, utóbb Kittonich műveiben érvényesült nálunk is.