Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 2. kötet (13-17. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 2. (Budapest, 1885)
Dell’Adami Rezső: Magánjogi codificatiónk és régi jogunk. I. [23., 1885]
A római jogi tanok módosításában is a jogbiztonságnak sokszor kedvezett p. o. a birtoktan reformja által; humanitárius nézeteket vitt a szegények, özvegyek, árvák oltalmát eszközlő jogba, a nő örökjogába s házassági állásába; támogatta — persze a pia legata érdekében is -— a végrendeleti jog fejlődését a családi vagyonközösség ellenében. Más kérdésekben ellenben mint p. o. az elbirtoklás, elévülés, kamat kérdéseiben a közgazdasági érdekekkel ellentétbe helyezkedett, melyek fölé mindig az erkölcsi momentum (iusta causa, bona fides) absolu- tismusát helyezte. Nálunk a kánoni jog a házassági és ezzel. kapcsolatos statusjog terén uralmát a legújabb korig tartotta fen, mely még ma is az egyház házasságügyi bíráskodásában jut kifejezésre. Tagadhatatlan, hogy korunkban sajátszerű benyomást tesz azután oly sententia, melyben a férj által durván bántott, elűzött nő az ágy- és asztaltóli elváláskor a vétkességben részesnek találtatik s ennek következtében vagyoni igényeit elveszti, mert a nő, bármilyen rósz az ura, őt követni tartozik szent Tamás vagy más szent atya tanítása szerint. Még sajátszerűbb egy polgári alapjog, a statusnak alárendelése az egyházjogi szempontok alá. Az egyház vezeti a személyállapot lajstromot, az anyakönyvet. 0 ítél első a törvényesség, törvénytelenség kérdésében, melytől a családi állás és öröklési jog függ. Eltekintve a pápai legitimatiótól, a törvényesítés pej' subsequens matrimonium az ország nem-katholikus lakosaira nézve is polgári jog hiányában a kánoni jog által szabályoztatik. (Cap. 13. qui filii sint legitimi.) Mivel a kánonisták felállították p. o. az utóházasság visz- szahatásának ficti óját a nemzés időpontjára, a nemzők ekkori házasodási képessége egymással szemben kivántatik meg vagyis minden adulterinus legitimatiója ki van zárva (1. Kelemen I. 271. §.). Tudjuk, miként idővel a római katholikuson kívül más vallások is bevétettek az alkotmány oltalmába és az illető hit- felekezeteknek bizonyos autonómia biztosíttatott, mely rendszerint a házassági jog rendezésére is kiterjedt, miután ez egyházi jognak tekintetett és általános polgári törvények által 16
