Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 2. kötet (13-17. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 2. (Budapest, 1885)
Dell’Adami Rezső: Magánjogi codificatiónk és régi jogunk. I. [23., 1885]
17 szabályozva nem volt. így történt, bogy ma a katholikusok kánoni joga mellett a legszűkebb magyarországi területen is más-más felekezeti jog áll fen a görög katholikus és görög nem egyesült hitüek részére (ezek kánoni jogaik), mindkét felekezetű protestánsok (II. József rendelete) és a zsidók (szokásjogi érvényű udvari rendelet) számára, végre az unitárius egyház hívei tekintetében, mely különböző jogok nagyobb része teljesen független minden polgári jogforrástól.Ismeretesek azon visszásságok, sőt tűrhetetlen állapotok, melyek e tarka jogok conflictusából vegyeR házasság, áttérés és újabb házasságkötés eseteiben naponta felmerülnek és magát a polgári statust sokszor bizonytalanná teszik. A törvénykezés annyira meg van kötve, hogy még azon esetekben is, melyek polgári bíróság elé vihetők, biztos, egyöntetű judicatura a sokféle eltérő anyagi jog alapján nem fejlődhetett. Némely esetben pedig — mint a nemzetközi házassági jog terén és be nem vett felekezetüek vagy felekezetnélküliek gyermekei anyakönyvbe vezetése tekinteteben — mondhatni alkotmányellenesen és legfölebb a szükség által mentve a vallásügyi miniszter rendeletileg intézkedett vagy alkotott szabályokat. A törvényhozási rendezés politikai nehézségei ismeretesek. A zsidó-keresztény házassági törvényjavaslat bukása mutatta a felekezeti szellem és főleg a katholikus klérus pártjának ma is nagy hatalmát országunkban. Ezek pedig a házasságot s ennek révén jogát egyházi ügynek vindikálják és ha hivatkozás történik arra, hogy Európában nincs többé katholikus állam sem, hol a házasságjog ne lenne egyenlő, egységes polgári törvény által szabályozva (Ausztria), sőt rendesen mint polgári házasság (Francziaország, Belgium, Olaszország stb.), ők egyszerűen hazai jogunk hagyományaira támaszkodnak, melyeket Werbőczy idézett tétele is elismert. Nem is szólunk itt a kegyúri jogról, melyből pedig szintén polgári jogi kötelezettségek folynak, s mely teljesen a kánoni jog alá van subsummálva, és azon közjogi kérdésekről, melyek p. o. a klerikális fegyelmi bíráskodás vagyis a hatalom számos egyházi szolgálatban álló polgár létérdekei s jogai felett az alkotmányos bírói hatalommal való minden kapcsolat nélkül, az egyházi előjogok és illetmények, holtkézbirtok. igazgatása 2
