Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 2. kötet (13-17. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 2. (Budapest, 1885)

Dell’Adami Rezső: Magánjogi codificatiónk és régi jogunk. I. [23., 1885]

10

De kétségkívül kimutatható ez számos tételre nézve; néha ott is, hol a források tiszta értelmét állítólag visszaállítani akarták, mint p. o. a birtok tanában, és nemcsak ott, hol mint a szerződések doctrináiban úgyszólván alkotóan kellett működni. Az általuk ekkép felállított elvek sokszor szószerint vétettek a liber de regulis juris vagy más pandekta-könyvből.

És midőn mai praxisunk is, mely azóta tételes jogászi szellemben még alábbszállott, számtalan ítéletében e méltányossági szabályokat érvényesíti, öntudatlanul bár, de római jogot alkalmaz, a római jog universalis, kosmopolitikus tételeit, melyek persze nem többé a jus civile ősnemzeti sarjai, hanem a görög felvilágosodás és bölcselet gyümölcsei voltak.

A most érintett tárgy bővebb kifejtése jogi dogmatikánk és irodalmunk történetére tartozik és messze túlhaladná jelen feladatunk keretét. Mégis — nehogy állításaink csak merészen odavetve látszassanak azok előtt, kik régi jogirodalmunkat nem ismerik, néhány példával illustráljuk azokat.

Frank értekezvén a fizetésről, datio in solutum, mora hatásáról, idézi Ulpianus tanítását, hogy a vevő késedelme esetében az eladó a bort ki is öntheti (1. 1. §. 3. D. 18. 6.) s abban «nem Írott törvény következését», hanem «a természeti közigazsághól okoskodást» lát (lásd: Az osztó igazság törvénye Magyarhonban I. 1845. 311. §. c).

Az indebite solutio-nál kölcsönös turpis causa esetében: melior est conditio possidentis (312. §. VI.).

A novatio, cessio, assignatio, compensatio főbb szabályai (308—310, 313. §§.) ugyancsak a pandekták nyomán adatnak elő.

A periculum emtoris tana recipiáltatik az Institutiók (33. §. J. 3, 24.) idézése alapján (307. §. II. a). A diligentia mértéke, a dolus miatti praestatio előzetes elengedésének érvénytelensége, a szerződés hatása a pactum in favorem tertii kizárásával hasonló példák, hol a római forrás helyenkint idézve is van (1. 306, 304, 305, §§. jegyzetek).

A causa obligationis tanán kezdve (299. §. b) az egyes kötelmeken végig úgy, mint az általános kötelmi jogi doctriná- ban követhetjük e nyomokat.

Még érdekesebb példa a birtok szerzésénél в elvesztésénél