Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 2. kötet (13-17. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 2. (Budapest, 1885)

Emmer Kornél: A polgári peres eljárás reformja [14., 1883]

tehát a szóbeliség, melylyel ma mindenki azt akarja kifejezni, hogy mai igazságszolgáltatásunk elavult, nehézkes, a fokozott forgalom igényelte gyorsaságnak és jogbiztonságnak meg nem felel; üres-e a jelszó, melylyel azt követeljük, hogy a nehézkes formák mellőzésével, a jogkereső fél bocsájtassék bírája elé, győződhessék meg arról, hogy bírája meghallgatta, megértette-e, hogy a bizonyítékok, melyeket igazai megerősítésére felhozni tud, érvényesüljenek egész teljükben, hogy az igazság — mely alatt már csak anyagit ért ma mindenki — győzelemre jusson ?!

Francziaországban e rendszernek, legalább a bíró infor- mátiójának módja és garantiái tekintetében, nem kellett jelszóként fellépnie, mert ott mindezek történetileg és szervesen nyerték kívánt kifejlődésüket; valamint nálunk nem kellett az alkotmányosság és önkormányzat kivívására jelszó, mert ezek nálunk történetileg fejlődtek; de azért beszédem folyamán ki fog tűnni, hogy a francziák e hármas fogalmat, mint a jó peres eljárás követelményeit, tudományosan is megállapították és kultiválják, öntudatosan fejlesztik, s hogy e fogalmak nem német szobatudósok által lettek felfedezve, legfölebb túlozva s félreértve lettek némelyikök által.

Azért, a szóbeliség, nem «üres» jelszó, hanem olyan, mely programmnak is beillik, mert negativ és positiv tartalommal bír, technikai kivitel és módozatok tekintetében, latitude-eket enged ugyan, de indokára és czéljára nézve tisztában van önmagával.

Ha már most a kivitel eszközeit keressük, a módokat kutatjuk e programm megvalósítására, a gyakorlat, a tapasztalás próbakövére kell tennünk eszméinket s óvakodnunk azon veszélytől, hogy az orvoslást ki nem próbált kísérletekben keressük, hogy az elveket ne túlozzuk, agyon ne gyógyítsuk betegünket.

Az igazságszolgáltatás bajai történetileg az írásbeliséggel állván kapcsolatban, az egész ódium az irás ellen irányul, s e veszélyt finom érzékkel kitalálta és definiálta értekező úr s aggodalmai nem chimárák. A német törvénykezési reform története s a magyar jogászgyűlésnek általa ismertetett és bírált határozata eléggé igazolja félelmét.

5