Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 2. kötet (13-17. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 2. (Budapest, 1885)
Emmer Kornél: A polgári peres eljárás reformja [14., 1883]
A szóbeliség ellentéte ugyanis nem az írásbeliség, hanem a — kizárólagos Írásbeliség. Már Gneist is kimondta a német jogászgyülésen (Verhandlungen III. kötet 347), hogy a szóbeliség nem a legfőbb elv («nicht höchstes Prinzip»), hanem eszköz a czélra, hogy a törvényhozás feladatát képezi, hogy a szóbeliséget a lehető legjobb módon egyesítse, combinálja az írásbeliséggel s ez által a két rendszer előnyeit felhasználja, hátrányait ártalmatlanokká tegye,- sőt Glaser (Kl. Schriften, 353.) azt írja, hogy tisztán szóbeli per nem is képzelhető : «Wie ängstlich auch immer das Schreiben vermieden wird, es kann auf die Dauer eine geordnete Rechtspflege ohne schriftliche Aufzeichnung nicht bestehen. Theils handelt es sich darum, jeder Partei Beweismittel über die Stellung in die Hände zu geben, welche ihr Gegner im Prozesse, ihr gegenüber eingenommen hat und ihr zugleich die Gelegenheit zu bieten, sich für ihre eigenen Operationen in späteren Stadien des Prozesses vorzubereiten, theils mag es wiinschenswerth scheinen, dass dem Richter für die Berathung und Entscheidung ein stetigeres, klarere Uebersicht und ruhigere Ueberlegung gestattendes Material vorgelegt werde, als welches durch den Wechsel sich verflüchtigender Rede gewon- den werden kann; theils endlich sollen die wesentlichen Faktoren des Prozesses, wegen der Rechtsmittel, der exceptio rei iudicatae u. dgl. vor Vergessenheit geschützt werden» s Endemann (C. P. R. 96. §.) «Ich glaube dass der zum mündlichen Prozesse hinneigende mündlich-schriftliche der zweckmässigste und entsprechendste ist»; és Bordeaux szerint «un mélange de la procédure écrite et du débat oral» a helyes. De mi is a szorosb értelemben vett peres eljárás czélja? A két fél álláspontjainak minél alaposabb kifejtése; a kétségbe vont állítások tekintetében az anyagi igazság kiderítése, a bírónak a kifejlettekről minél teljesebb és mentői biztosabb informálása, szabad meggyőződésének érvényre juttatása s mindennek a lehető legnagyobb időuiméléssel való eszközlése. E czélok megvalósítására az írott és a mondott szó egyaránt eszköz ; de az írott egymagában nem biztosít senkit arról, hogy el is olvastatik-e,nem arról, hogy félre nem fog-e értetni; a szóbeli egymagában nem biztosít arról, hogy el nem felejteti
