Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 2. kötet (13-17. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 2. (Budapest, 1885)
Emmer Kornél: A polgári peres eljárás reformja [14., 1883]
4 semet s a vitát — ha lehet — azon térre vigyem, a mely az ügy stádiumához képest, a leghasznosabb, a leggyakorlatiabb s legaktuálisabb. Ezen vágytól eltelve, természetesen csak futólag foglalkozhatom az értekezés azon részével, melyben értekező úr több fantáziával, mint történeti hűséggel kifejti, hogy a szóbeliség, közvetlenség és nyilvánosság elvei, a történetileg és szervesen fejlődött franczia polgári eljárás erőltetett abstractiói, melyek a német szobatudósok által felfedeztettek és üres jelszókként kikiáltalak, melyekről a franczia gyakorlati szakemberek s a franczia perrendtartási munkák tudomást sem vesznek. Sőt talán nem is reflektálnék ezen megjegyzésre; miután azonban értekező úr a magyar jogászgyűlést abban hibáztatja, hogy a magyar polgári eljárásnak azon hármas elv alapján leendő átalakítását szóba hozta s ezért német jelszók megvizsgálatlan elfogadásával vádolja; sőt azt állítja, hogy ebben, a németekkel szemben «felülés« foglaltatik: nem hagyhatom szó nélkül a vádakat; nemcsak azért, mert a magyar jogászgyűlés azokat meg nem érdemelte, hanem azért is, mert e vádak a magyar képviselőházra is esnek, mely 1880. évi ápril 23-án, három napi vita után, inditványom egyhangú elfogadásával, az igazságügyminisztert utasította, hogy «a szóbeliség, közvetlenség és nyilvánosság elvein alapuló polgári törvénykezési rendtartás elkészítésére, a szükséges előmunkálatokat vegye foganatba». Hisz, ha «jelszó» is a szóbeliség, ez nem teszi kicsinylésre méltóvá elfogadását. A jelszónak meglehet a maga korszerűségi jogosultsága és ethikai tartalma. A művelődési fejlődés és társadalmi reformok legfontosabbjai, jelszókban találták előhírnökeiket s e jelszók útján hatoltak a tömegek tudatába. Az állampolgárok jogos befolyása mindenbe, a mi róluk és fölöttük történik, jelszók hatása folytán lett megszerezve: alkotmányosság, önkormányzat, sajtószabadság, gyülekezési jog mind, nem olyan jelszók-e? S míg a szabad szó minden téren érvényt szerzett magának, csak az igazságszolgáltatás terén nem szerzett polgárjogot, s ezen téren a felek hozzájárulása és ellenőrzése, a magánjogi érdekeik fölött hozandó ítélettel szemben, a legkezdetlegesebb garantiákon sem bírta túlvinni. Üres jelszó-e
