Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 2. kötet (13-17. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 2. (Budapest, 1885)
Nagy Dezső: A polgári peres eljárás reformja [13., 1883]
ez, erre nézve fölösleges volna egyebet fölhoznom, mint hogy a franczia jogászoknak, sem a gyakorlat embereinek, sem az elmélettel foglalkozó tudósoknak évszázadokon át soha eszük ágában sem volt fölvetni azt a kérdést, hogy milyen joghatály tulajdonítandó a períratoknak, vagy az abban mondottaknak. A franczia perjog szerint különböző joghatály csak az avocat és avoué által mondottakkal van egybekapcsolva. Az avocat a félnek csak patronusa, jogvédője; ha hibásan ad elő valamely tényállást, azt a fél, vagy ennek képviselője az avoué azonnal, az audience-ban desavouálhatja. Az avoué — a félnek képviselője, alteregója, dominus litis, az a mit mond, vagy ír, a felet föltétlenül kötelezi, mint ha ő maga mondaná. О a szóbeli tárgyalás alkalmával mindig ott van az avocat oldala mellett (les avocates assistés pour leurs avoués, mintáz ítélet tenorja hangzik), ő ha ellent nem mond, hallgatag elfogadja, magáévá teszi az avocat által kifejtett tényállást. És a mit az avoué a períra- tokban a tényállásra nézve előad, miért lenne annak csekélyebb hatálya, mint a mit élőszóval mond. A francziák e tekintetben sokkal practicusabbak, minthogy sem a szóbeliség hangzatos elvének vesszőparipájára ülnének. De nincs is reá szükség, mert daczára ennek, az ő eljárásuk még mindig sokkal inkább szóbeli, mint a német birodalmi perrendtartás, mely a 128. §.-ban megtiltja a szóbeli tárgyaláson a períratokra hivatkozni, és a mely az ebben tett beismeréseknek semmi joghatályt nem tulajdonít (261. §.). Nem a törvény határozza azt meg, hogy mily joghatály tulajdonítandó a períratokban kifejtett tényállásnak, hanem igenis a bíró esetről esetre. A III. magyar jogászgyűlés enun- ciatuma, a német birodalmi perrendtartás intézkedései a szabad bizonyítási rendszernek az örökke zavaró szóbeliség elve által okozott félreértésén alapúinak. Ellentmond a fél a szóbeli tárgyaláson a períratban előadott tényeknek, módosít, haboz, akkor vagy tudja ezt indokolni, vagy nem, s vagy elfogadja a bíró ezt az indokolást, vagy nem ; ha megengedjük neki a bizonyítékok szabad méltánylását, nem lehet őt arra kötelezni, hogy annak adjon több hitelt, ami mondva volt, nem annak, a mi írva volt. Es még csak az sem szükséges ehhez, hogy a bíró azokat a períratokat olvassa, ott van a legjobb ellenőrző 27
