Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 2. kötet (13-17. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 2. (Budapest, 1885)
Nagy Dezső: A polgári peres eljárás reformja [13., 1883]
18 embereket, hogy a felek, vagy képviselőik a jegyzőkönyveket maguk szerkeszszék meg, az az hogy íráshelileg tárgyaljanak; addig a parlementi pernél, hol a tanúvallomások készen vitettek a bíró elé, és quasi-okmány bizonyíték jellegét öltötték fel, a kényelemszeretet és időkimélés meg épen arra kényszerítette a feleket és bírókat, hogy a tiszta szóbeli tárgyalás mellett szorosan megmaradjanak. A parlementi per fejlődése a legnagyobb következetességgel folyt ebben az irányban: az ítélő bíró előtt folyó tárgyalásból minden olyan incidentalis kérdést kiszakítani, és külön közeg vagy eljárás elé utasítani, a mely a főtárgyalás menetét alterálta, megszakította, vagy ellaposíthatta volna. Értekezésem czélján túl esnék minden egyes ilyen fejlődési mozzanatot kifejteni; mert ez esetben magának az egész pernek történetét kellene előadnom. Az enquéte berendezése mind végig minta gyanánt szolgált a tekintetben, hogy az ítélő tanács nemcsak az incidensek tisztázásától felmentetett, hanem hogy mindezeknél az írásnak mint technikai eszköznek kiváló, sokszor kizáró szerep jutta- tatott. A per előkészítésnél kiváló fontossággal bíró úgynevezett előleges perirat-váltás, valódi természetére és rendeltetésére is egészen más világot vet annak története; mint a hogy a felől F euerbach és Mittermaieb nyomán haladó jogászaink a III. jogászgyülésen vélekedtek. A perirat-váltás első nyomai az enquéte előkészítésénél mutatkoznak. Miután az enquéte-t nem az ítélő bíró végezte, a Chambre des enquétes tagjai pedig az ügy tárgyalásában részt nem vettek : a két sectió közt egy szellemi kapcsot kellett létesíteni, és ezt a bíróság a felek diligentiájára bízta. Az 1363-ik évi Ordonance, mely maga egy kis perrendtartási codex, e tárgyban részletes intézkedéseket tartalmaz. A 9. §. értelmében : «ha a felek előterjesztései a szóbeli tárgyalás alkalmával (Lorsque la cause aura été piáidé; latin szöveggel: Causa vero utrinque piacitata) a ténykörülményekre nézve nem egyeznek, és ha e vitás tények megállapíttattak (auront été appointées ; appunc- tate); kötelességükké tétetik az ügyvédeknek (avocats) feleik védő és támadó állításait pontonkint írásba foglalni». A megállapított és az ügyvédek által írásba foglalt pon-
