Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 2. kötet (13-17. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 2. (Budapest, 1885)
A polgári peres eljárás reformja. Az 1883. november 17-től deczember 1-ig folytatott vita [16., 1883]
50 kiterjesztésében, noha e hatalom már most is páratlan némely tekintetben és csak angol bírói szervezet és felelősség mellett tűrhető, és a mit Emmer úr áttekintésével szemben különösen kiemelnem kell, az előkészítő iratok (pleadings) teljes eltörlésében. A kormány a heves támadások folytán sokat engedett e radikális szellemből és visszahajlott a fennálló eljáráshoz, midőn művét végre f. é. jul. 11-én «Bules of the supreme Court 1883» czím alatt (72. fejezet 1045. czikk) a parlamentnek bemutatta. A parlamentben csakugyan indítványoztatott egy adress a királynőhez annak megsemmisítése iránt (1883 augusztus 11-én Sir B. Cross által). A vitában különösen az obligatorius jury korlátozása és a bíró beavatkozása a keresztkérdezésbe (irreleváns s injuriosus kérdések kizárása), másrészt a pereket késleltető hosszú bírói szünidők (összesen 127 nap) fentartása támadtatott meg. A többség azonban mellőzte a megsemmisítési indítványt és így e rendeleti szabályzat 1883 okt. 24-én illetve tényleg november 2-án életbelépett. Én ezen s az előző, a most életbelépettől igen keveset kü- lömböző s a rokon amerikai eljárások gondos tanulmányozását melegen ajánlom azoknak, a kik a magyar codificatióra közvetlen befolyást gyakorolni hivatva lesznek, mert nem kétlem, hogy azokból igen sok rendkívül praktikus szabályt elsajátítani lehet, ha mindjárt alapjában eltérő rendszert választanánk. Igen sajnos visszaesésnek tekinteném, ha hazánkban mindinkább megerősödnék azon áramlat, a mely a jogreformok iránytűjét a franczia absolutismus, az ancien regime lomtárában keresgéli, a franczia illetve román anyaföld mai demokratikus fejleményeit ellenben pusztán politikai aberratióknak hirdeti, Anglián pedig azon kényelmes frázissal, hogy ott más viszonyok vannak, túlteszi magát. Igenis mások, mint mások Fran- cziaországban, Belgiumban, Svájczban és Olaszországban és sok tekintetben jobbak, mint ezen államokban. Mindenesetre igaz, hogy a törvénykezés a legszorosabb kapcsolatban áll a bírói s ügyvédi szervezettel, ez pedig az ország politikai alkotmányával. Az elsőt azonban, ha szóbeliséget nemcsak önámításkép a papiroson akarunk, nézetem szerint úgyis gyökeresen átalakítanunk illetve megalkotnunk keilend.
