Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 2. kötet (13-17. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 2. (Budapest, 1885)

A polgári peres eljárás reformja. Az 1883. november 17-től deczember 1-ig folytatott vita [16., 1883]

51 Mert hogy csak egyet említsek, a bizonyítékok szabad mérlege- zését a mai bírói felelősséggel illetve nem felelősséggel egyrészt s a mai függetlenséggel illetve kinevezési, előléptetési rendsze­rünk melletti nem függetlenséggel másrészt összeférhetlennek, veszélyesnek tartanám. Alkotmányunk pedig nemcsak nem zárja ki, hanem kiegészítő részként igényli ezen új szervezést. Ha tehát közvéleményünknek, mely positiv irányban megengedem sokfélekép contemplált, de lényegében s negatív irányban, a mai miserabilis eljárás elítélésében, félreismerhetlen jelszavakat hangoztatott, valóban eleget tenni akarunk, nem maradhat terra incognita előttünk Angliának alkotmányos, évszázadokon át aránylag legtisztábban és legteljesebben megőrzött nyilvá­nosságra, szóbeliségre és közvetlenségre fektetett polgári peres eljárása sem. Mi vihető ki, mi nem, s miként vihető ki, ott tanúlhatjuk a leghitelesebb alakban. És a szóbeliség lényegére nézve, melyről annyiféle eltérő definitiót hallottunk itt, tanúl­hatjuk, hogy annak lényege nem az egységes szóbeli végtárgya­lásban, még kevésbé az előkészítő írásbeliség felölelésében, sem a teljes bizonyítási közvetlenségben, hanem abban áll, hogy a felek, a törvényt képviselő bírák és a társadalmat képviselő közönség közvetlen érintkezése és ezen garantiák folytán a rela­tive igazságos t. i. bizalmat nyerő, megnyugtató, imponáló dön- tés eléressék. Hogy a szóbeliség csak eszköz, magától értetődik, semmit se mond; de hogy a czél nem lehet az absolut anyagi igazság, alább még bővebben fogom kifejteni az itt hangoztatott ellenkező nézettel szemben. Most mellőzve a jogtörténetet, csak mutatványokat és vázlatot kívánok adni az angol peres eljárásból illetve az emlí­tett eddig fenállott rules of courtból, mellőzve a szintén elég nagyszámú curiozákat. Minthogy az idő előre haladt, azon kérelmet vagyok bátor a t. teljes-üléshez intézni, méltóztatnék megengedni, hogy elő­adásomat a legközelebbi ülésben folytathassam. Elnök : Én is azt tartom, czélszerü volna a vita folytatá­sát a legközelebbi ülésre halasztani. (Helyeslés.) Az ülést bezárom. Dr. Fayer László, s. k., Manoilovich Emil, s. k. jegyző. elnök. 4'

Next

/
Oldalképek
Tartalom