Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 2. kötet (13-17. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 2. (Budapest, 1885)
A polgári peres eljárás reformja. Az 1883. november 17-től deczember 1-ig folytatott vita [16., 1883]
vatkozólag Emmer úr is kiemelte. De meg különben is nem a gyorsaság a fő az igazságszolgáltatásnál, hanem az alaposság. Pontos itt az eskü kérdése is, mely azon kivül, hogy csak igen nagyon aggályos, kétes alapot nyújt és a legkedvezőbb viszonyok közt sem zárja ki az ellenkező lehetőséget: az igazságszolgáltatásnak felekezet nélküli jellegével sem fér össze. Hasonló ez az istenítéletekhez (tüzesvas, forróvíz stb.), melyekkel világi ügyekben, a polgári kötelességek teljesítésére a bíró az alattvalókat nem kényszerítheti. Ezek is bizonyítékok voltak egykor, még pedig nagyon jelentékenyek. Most már nem azok többé. Valamint az istenítéleteket úgy az esküt is, mint szintén vallási kényszereszközt meg fogja szüntetni a felvilágosodás és &zt a polgári becsületszóval fogja helyettesíteni, melyet minden vallás- felekezetü, még a felekezetnélküli, sőt még az istentagadó is szentségnek tekint és megtartását szent kötelességének ismeri. Ezen polgári szentség fölött őrködni az államnak, illetve közegeinek is hivatásához tartozik, ugyanazon súlyos következményekkel büntetvén a polgári becsületszó megsértését, mint a milyenek most a hamis esküvel járnak. Már is rálépett jogéletünk és törvényhozásunk azon térre, melyen következetesen haladva, meg fogjuk érni az eskü kiküszöbölését a bizonyítékok közül. Már a régi eljárás is sorol föl személyeket, kiknél az esküt a fogadalom, az ünnepélyes bizonylat helyettesítette. Ilyenek voltak a fó'urak, a tisztviselők és közhivatali szakértők, kik nem voltak kötelesek tanúbizonyságtételüket esküvel erősíteni, továbbá a magyarországi katholikus és erdélyi reformatus, lutheránus és unitárius papok, kik lelkiismeretük tisztaságára és a nők, kik férjük iránt hűségre és születendő magzatuk boldogságára hivatkoztak. A jelenlegi per- rendtartás még inkább közeledik ezen irány felé akkor, midőn eskü helyett elvileg ünnepélyes bizonylattal is megelégszik azok részéről, kik annak letétele alól vallásuk szerint törvényesen föl vannak mentve (ptr. 204., 242. §§.). Ezt bizonyítja a gyám- ligyi eljárás is a kiskorúság meghosszabbítására,gondnokság alá helyezésre, atyai hatalom megszüntetésére stb. nézve (1881 nov. 1.—3263. sz. imr.), a hol eskütől feltételezett ítéletnek nincsen helye; úgy szintén a kisebb polgári peres ügyekre vonatkozó törvény, mely szerint a községi bíró előtt eskü által 27
