Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 2. kötet (13-17. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 2. (Budapest, 1885)

A polgári peres eljárás reformja. Az 1883. november 17-től deczember 1-ig folytatott vita [16., 1883]

28 való bizonyítás nem alkalmazható; a tanúk és szakértők eskü helyett lelkiismeretükre való hivatkozás mellett kézadással erő­sítik meg vallomásukat, mely egyenlő erejű az esküvel erősített vallomással (1877 : 22. tcz. 19., 20. §§.). Bizonyítja végre az eskünek felekezetnélküli szövegezése, melyre nézve az eskütevő vallása különbséget nem tesz. Ma már nem vallási szertartások között vétetik az ki többé, nem égő szentelt viaszgyertyák kö­zött, a fénylő feszület előtt, vagy a zsidóknál nem a templom­ban és vallási öltönyben, nem a három újjnak ég felé emelése, hanem mindenkinél a jobb kéznek a kebelre való tétele s a jelenlevők felállása által. Az ily felekezet nélküli és vallásos alakszerűségeiből kivetkőztetett eskütől már csak egy lépés vá­lasztja el a tökéletes reformot: az eskü eltörlését. Addig is azonban, míg ez idő a társadalmi haladás és fel- világosultság nyomása folytán biztosan bekövetkezhetik, nagyon czélszerű és hasznos lenne nálunk is meghonosítani azon intéz­ményt, mely szerint a felek saját ügyükben a bíró által, mint tanúk hallgattatnak ki. —-Az eskü hasonló a perdöntő párbaj­hoz. Midőn ez eltörültetett, tanúbizonyítással helyettesíttetett. Ez történhetnék az esküvel is. — Az angol és több amerikai perjog a genfi törvény, úgy nem különben az osztrák javaslat is az ügyfelek esküjéhez hasonló intézményt nem ismernek. Azon hézag, melyet a mi bizonyítási eljárásunkban az eskü tölt be, ott, valamint az osztrák bagatell eljárásban is, & feleknek tanú­képen való kihallgatása által pótoltatik és mérlegelése, úgy szin­tén esküvel való megerősítése a per körülményeihez képest a bíró belátására bizatik. — A felek kihallgatása és szembesítése után rendszerint oly biztos meggyőződést fog magának szerezni a bíró, hogy az esküvel való megerősítést mellőzheti, vagy azt sokkal nyugodtabb lelkiismerettel megítélheti, mint most, midőn tudva hamis esküre kénytelen alkalmat szolgáltatni. — Az ügy­feleknek tanúi minőségben való kihallgatásához némileg rokon intézmény fennáll a felek kölcsönös kikérdezési jogában a fran- czia, több olasz (sardiniai, toskanai, modenai), valamint a svájezi kantonok (freiburgi, zürichi, thurgai, baseli) perrend­jeiben. Sőt ha a bíró azon jogát tekintjük, hogy a felet szemé­lyes megjelenésre idézheti és kikérdezheti: annak eszméje alkalmaztatik már a mi sommás eljárásunknál is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom