Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 2. kötet (13-17. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 2. (Budapest, 1885)

A polgári peres eljárás reformja. Az 1883. november 17-től deczember 1-ig folytatott vita [16., 1883]

26 többé visszamenni nem lehetett. Már 1848 előtt is egyik árny­oldalát képezte ez régi eljárásunknak, melyet jövőre életrehivni aligha lenne kívánatos. V. Bizonyítás. A bizonyítási rendszerek közül a szabad bizonyítás rend­szerét tartom jónak, mert ez felel meg leginkább a közvetlen szóbeliség követelményeinek, az életnek és valóságnak is. Nem kell attól félni, hogy majd akkor a bírói szabad belátás önkény- nyé fajuland. Az ellen elég biztosíték a nyilvánosság, a sajtó és az Ítélet indokolása, mely nem alanyi érzületre, hanem csak tényekre és törvényre alapítható. A szabad bizonyítási rendszer támadói ellen már Napokon megjegyezte : «Vigyázzunk — úgymond — nehogy a törvény despotismusát alapítsuk meg akkor, mikor a bírák önkényét akarjuk eltávolítani.» De a szabad bírálat ne szorítkozzék csupán a bizonyítás eredményére, hanem terjedjen az ki a bizonyítékokra és az egész tárgyalásra ; melyből okszerűen következik : a) kiküszöbölése az esetlegességi elvnek ; b) kizárása a kettős (t. i. érdemleges és bizo­nyítási) tárgyalásnak, melyet a német rendszer szerint a biróra nézve kötelező bizonyítási ítélet (Beweisinterlocut) választ el. Valamint megfordítva, ugyancsak a szabad bizonyítás rendsze­réből következik: a) a bírónak kérdezési joga és b) szabályozó hatalma (Souverainitát) minden oly támadó, vagy védő eszköz visszautasítása iránt, mely az ő meggyőződése szerint húzavo- nára czéloz ; valamint abból következik c) az is, hogy a bizo­nyítás fölvétele közvetlenül az ítélő bíró előtt és nyilvánosan menjen végbe. Mert csak vgy lehet alkalma tájékozást szerezni nemcsak az ügy valódi állásáról, hanem a bizonyíték számba- vehetőségéről is. Kiküldött, vagy megkeresett bíróság pedig csak kivételesen vétessék igénybe. Ugyanis nem áll az, hogy az ülés­ben való fölvétel igen sok időt vesz el, mert a bíróság csak imént hallgatván ki az ügyfeleket, tisztában van a bizonyítási tételek Jránt s hosszadalmasság és kitérések nélkül a tanuk és szak­értőkkel szemközt csak azon kérdésekre szorítkozandik, me­lyekre nézve felvilágosításra van szükség. Nagyobb időpazarlás a tanúvallomások felolvasása, mint ezt a párisi javaslatra hí-

Next

/
Oldalképek
Tartalom